Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Elővásárlás. vényben meghatározott esetekre — kivételt kell tenni. — Ugyan.csak a törvény III. cím II. fejezete a visszterhes vagyonátruházásoknál elkülönítve tárgyalja a magánjog szerinti egyszerű adásvétel (98. §.) eseteit és külön tárgyalja (106. §.) a visszavásárlásra vonatkozó jogügyletet. — Már ebből kétségtelen, hogy a visszavásárlási jog fenforgásánál fennáll az a kivétel, amelyre a törvény 24. §-a előzetes utalást tesz. — A 106. §. szerint a visszavásárlási jog érvényesítése esetében, ha a visszavásárlási ár különlegesen megállapítva nincs, az illeték alapja az az eladási ár, amely a felek között létrejött első szerződésben vételár gyanánt szerepel. — Ez a törvényhely teljesen megfelel az ez irányban fennálló maigánjogi elveknek is. — Minthogy pedig nincs adat arra nézve, hogy a felek között a visszavásárlás érvényesítésénél a visszavásárlási összegre nézve az alapszerződésben szereplő összegtől eltérő megállapodás létesült volna, a panasznak helyt adni s az illetéket az 1920:XXXIV. le. 96. §-ában foglalt kulcs alapulvétele mellett a fentiek szerint kellett megállapítani. 1560. sz. ejh (1922). Elővásárlás (107. §) Elővételi jog biztosítása iránt kiállított okirat 1 K illeték alá esik. Az illetékezés alá vont okirat szerint P. I. és neje panaszos cégnek elővételi jogot biztosítottak ingatlanuk tekintetében olyformán, hogy panaszos cég az ingatlant 1908 nov. 30i-ig négyszögölenként 16 K egységárban minden más vevőt megelőzőleg megveheti. — Minthogy az elővételi jognak ekként törtónt biztosításával panaszos cég az ingatlan tekintetében sem tulajdonjogot, sem használati vagy haszonélvezeti jogot nem szerzett, mert amennyiben az elővételi jog nem érvényesíttetik, a fentebb jelzett határidő eltelte után P. I. ós neje ingatlanát bárkinek eladhatja ós 1908 nov. 30-ig tulajdonjogából folyó elidegenítési jogának gyakorlásában is csak annyiban van korlátozva, hogy az ingatlant négyszögölenként 16 K-n alul el nem adhatja és azon felül is csak úgy, hogy annak megvételével panaszost előbb megkínálja, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben panaszos cég 4.3%-os illeték alá eső ingatlanvagyont, vagy avval összekötött jogot nem szerzett. Minthogy pedig az elővételi jogért a pénzügyigazgatóság végzése szerint sem lett semmiféle ellenérték kikötve, az erről rendelkező okirat után az azon bélyegjegyekben lerótt 1 K illetéken kívül más illetéket a díjjegyzék 78. tétel II. b) pontja értelmében követelni nem lehet. 662. sz. ejh (1905). 144