Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Adásvétel. megosztás után újabb illeték nem jár. Ámde panaszos emez érvelése el nem fogadható azért, mert a cégjegyzett szövetkezet és a szövetkezet tagjai két egymástól teljesen különböző jogi alanyt képeznek, s így azáltal, hogy a szövetkezet, mint ilyen a kérdéses ingatlant egészben megszerezte s az átruházás után járó illetéket megfizette, az egyes tag, akire a szövetkezet tulajdonának egy részét akár formaszerű adásvételi szerződés, aikár pedig egyszerű átadási nyilatkozat alakjában átruházta, az illetéknek az általa szerzett ingatlan után megfizetése alól fel nem menthető. A kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről szóló része ugyanis szorosan megkülönbözteti a szövetkezetet annak egyes tagjaitól, így a 235. §. szerint az egyes szövetkezeti tagok fel vannak jogosítva a szövetkezetből előleges felmondás mellett kilépni, amint ezt a szövetkezeti alapszabályok 4. §-a is megállapítja; e szerint tehát a szövetkezet tagjaiban folytonos hullámzás állhat be anélkül, hogy a szövetkezet, mint ilyen, megszűnnék létezni. Továbbá a 237. <j. szerint — amelytől az alapszabályok sem térnek el s nem is térhetnek el — a kivált tagoknak a szövetkezet tartaléktőkéjére és más vagyonára semmi igényük sincs, hanem csak a zárszámadás szerint reájuk eső üzletrészhez van joguk, amiből következik, hogy a szövetkezeti tagok a társulati vagyonrészhez csakis annak átruházása útján juthatnak, mert különben, ha a vagyon egy része őket, mint szövetkezeti tagokat megilletné, azt kilépésük esetére is követelhetnék. Végre a kereskedelmi törvény 95. és 96. §-ai szerint, amely szakaszok a szövetkezetekre is alkalmazandók, az egyes tagok magánhitelezői a társasági dolgokat, követeléseket, jogokat, vagy az egyes tagok e tekintetbeni illetőségéit sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik és viszont a társaság adósai sem számíthatják be a társaságnak azt, amit az egyes tagok ellen követelhetnek. Mindezekből világosan kitűnik az, hogy a szövetkezet és annak tagjai egymástól teljesen független, önálló jogi alanyt képeznek, hogy tehát akkor, amidőn a szövetkezet, mint ilyen, a tulajdonában levő ingatlant, vagy annak egy részét a szövetkezeti tagra átruházza, nem közös tulajdont oszt fel, hanem egy .harmadik személyre szóló vagyonátruházást eszközöl, amely után az illetékdíjjegyzék 1. tétel B. pontja szerint 4.3% illeték jár. 150. sz. ejh (1899). Ingatlan adásvétele iránt kötött jogügylet megilletékezésénél a vevő által tűrni kötelezett haszonélvezeti jog értéke a vételárhoz nem üthető. A vételár 2000 K-t s adóérték 1076 K-t tesz, tehát az 1887:XLV. tc. 3. és 4. §-ai értelmében a 4.3%-os adásvételi illeték a 2000 K vételártól jár. Az a körülmény, hogy az ingatlanra özv. P. J.-né javára haszonélvezeti jog van bekebelezve, melyet a vevő tűrni 136