Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ajándékozási illett'-k tárgya. tulajdonjoggal '/•• rész vagyis 63473 K értékű ingatlan illeti meg, ezen ingatlan értéke tehát a 6OÖ0O K biztosítékot felülhaladja; figyelemmel továbbá arra is, hogy az anya és testvérek ingatlanaikat jelzálogul csupán a katonatiszti házassági biztosítékok jelzálogilag való biztosításnál, a katonai szabályok értelmében szükségesmek mutatkozó több érték kényszerű szolgáltatása miatt kötötték le, mindezekből a bíróság a fenforgó esetben bizonyítottnak látja, hogy a házassági biztosíték a mátka vagyonából állíttatott elő, ekként ajándékozás tényleg nem történt s így ajándékozási illeték ügyfelektől nem is követelhető. A bejegyzési illeték tekintetében a panasznak hely adható nem volt, mert a zálogjogi bejegyzés nemcsak a menyasszony, hanem az anya és testvérek tulajdonát képező 4/r, részre is tényleg megtörtént, ezen bejegyzéstől tehát az ill. díjj. 57. tétele „katonatisztek házassági biztosítéka" vezérszavának 7-ik bekezdése értelmében a biztosított jog értékéhez képest 7/io% bejegyzési illeték jár és jogosan követeltetik. 556. sz. ejh (1904). Ha az életbiztosításról kiállított kötvényt a biztosított lel visszteher nélkül másra ruházza át, az átruházás nem ajándékozásnak, hanem a kedvezményezett kijelölésének tekintendő és az után ajándékozási illeték jogosan nem követelhető. A megilletékezett szerződés szerint Sz. M. 4000 K-ról szóló életbiztosítási kötvényét nejére, mint kedvezményezettre ruházva át, a 4000 K után 1.3% illeték lett panaszlókra kiróva. A szerződésben foglalt fenti megállapodás nem más, mint kedvezményezett megjelölés, mely történhetik magában az életbiztosítási szerződésben, avagy külön okiratban. Minthogy az 1883:VIII. tc. a biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetéket külön szabályozta, s az ily szerződésekből kifolyólag más illeték, mint az ott megjelölt, ki mem róható, minthogy a fenti törvény a kedvezményezettet, mint ilyent, pusztán kedvezményezetté való kijelölése alapján illeték fizetésére nem kötelezi s a biztosítási szerződés jogi természetéből kifolyólag bizonytalan, hogy ennek következtében a kedvezményezett valaminő vagyonhoz fog jutni, a panasznak helyt adni s az ajándékozási illetéket törölni kellett. 915. sz. ejh (1910). A házastársak között ingatlan vagyonátruházás tárgyában nem közjegyző előtt kötött és ennélfogva érvénytelennek minősíthető szerződés alapján a vagyonátruházási illeték az érvénytelenségi ok fenforgása dacára jogosan követelhető abban az esetben, ha az ekkép megkötött szerződés alapján a telekkönyvi hatóság a szerző fél javára a tulajdonjog bekebelezését elrendelte. Panaszos mint megajándékozott, a közte és férje D. D. mint ajándékot nyújtó fél között létrejött ajándékozási szerződés alap130