Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ajándékozási ül. kulcsának megállapítása. ján kiszabott illeték törlését a jog-ügylet eredeti érvénytelensége címén kérte. A hitvestársak között létrejött ezen jogügylet törvényszerű és érvényességű megkötésiét az 1874:XXXV. te. 54. §-a a kir. közjegyző közreműködéséhez köti ugyan és miután a jogügylet nem közjegyző előtt jött létre, panaszló panasza alaposnak látszik. A tárgyalás alatt állott iratokból azonban meg volt állapítható, hagy habár a szerződós 1. pontjában a szerződő felek házastársi minősége fel van említve, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság az eredeti érvénytelenségi ok fenforgása dacára panaszló kérelmére az ajándék tárgyát képezett ingatlanokra a panaszos tulajdonjogát tényleg bekebelezte. Nem szenved tehát kétséget, hogy a kérdéses jogügylet a kir. járásbíróság által a jogszerzés forrásául elfogadtatott s hogy a tulajdonjog bekebelezésével panaszos oly jogot szerzett, amely az illetéktörvényeik 1. §-a szerint tárgya az illetéknek. Ezért a panaszt elutasítani kellett. Megjegyzi azonban a bíróság, hogy azon esetben, ha ezen jogügylet bírói uton netalán érvényteleníttetnék, panaszos ezen illeték alól való felmentését ezen az alapon kérheti. 937. sz. ejh (1910). Ha az apa az adásvételi szerződésben az ingatlan haszonélvezetét azért köti ki saját maga számára, mert a vételárat a gyermekei helyett sajátjából fizette ki, úgy a haszonélvezet fenntartása után ajándékozási illetéket követelni nem lehet. A kiszabás alapjául szolgált okirat a panaszosnak gyermekei részéről való megajándékozását nem tartalmazza, mert úgy magából a kiszabás alapjául szolgált okiratból, mint az ennek gyámha- „ tósági jóváhagyására vonatkozó árvaszéki határozatból is az tűnik ki, hogy az ingatlanok vételárát a panaszos gyermekei helyett a sajátjából fizette ki, s így az a szerződésbeli kikötés, hogy a megvett ingatlanok haszonélvezete a panaszost illeti, helyesen a panaszossal szemben nem a gyermekei részéről történt ajándékozásnak, hanem a panaszos által a maga részére fentartott jognak tekinthető, amelytől erre tekintettel a panaszostól külön illetéket követelni nem lehet. 1659. sz. ejh (1929). Az ajándékozási illeték kulcsának megállapítása. (92. §.) Az ajándékozási illeték kulcsa az egy-egy megajándékozottra jutott érték nagyságához igazodik még abban az esetben is, ha az ajándék tárgya osztatlanul jutott több megajándékozott tulajdonába. K. F.-né az ajándékozási szerződés szerint átruházza kétrendbeli házát, ajándékozás jogcímén, osztatlanul és egymás között egyenlő arányban három gyermekére. — Az 1918:XI. tc. 53. §-ának első bekezdése szerint, a százalékszám (kulcs) az egy-egy örökösre 9* 131