Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

139 78. Az iskolai alapvagyon az iskolajövedelem fölöslegéből alakittatik; e czélra az 5°/o-os iskolai adó föl nem használtathatik. (A vallás- és közokt. magy. kir. miniszter 1879. évi ápril 8-án 2947. sz. a. kelt rendelete B. vmegye közigazg. bizottságához.) Ezen közigazgatási bizottság 1877. évi ápr. hó 8-án tartott ülésében a p.-f-i községi iskola 1877. évi fenntartási költségvetésének megállapítása tárgyában hozott határozatát, a kincstári urodalom által közbevetett felfolyamodvány alapján feloldandónak találtam ; minthogy a polg. községek számára 1876. évi szept. 2-án kibocsátott min. utasitás 18. §-a * értelmében iskolai alap vagyon az iskolai jöve* A népiskolai törvény 38. és 38. §§-aiban a községeknek kötelességükké teszi, hogy iskolai alapvagyont alkossanak. Jelesen a 39. §. e czélra rendeli, hogy : «mindenütt, a hol a tagositás és a legelőelkülönités még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó, legalább egy század része elkülönittetik.» E szerint a tagosítások alkalmával iskolai alapvagyonul a közös terület egy része még oly községekben is elkülönitendő, hol községi iskola még nincs, a körülmények és a törvény nem is parancsolják annak a jelenben fölállítását. Ily esetre azonban a népiskolai törv. 41. §-a akként intézkedik, hogy «a községi birtokrendezésnél a közös területből, a 39. §. rendelete szerint, iskolai czélokra elkülönített rész jövedelme, a hol jelenleg községi iskola nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola, vagy iskolák segélyezésére fordittathatik. Azon esetre, ha az ily községben utóbb községi iskola álhttatik, e törvény 40. §. az irányadó.» Továbbá a törvény 38. §. rendeli, hogy : «minden község, mely e törvény értelmében községi iskolát állit fel, köteles fekvő birtokban, vagy készpénzben iskolai alapot alkotni s azt évről évre lehetőleg szaporítani.)) Az iskolai alapvagyon e szaporítása eszközölhető : a) a község jövedelme vagy vagyona egy részének e czélra tőkésítése, illetőleg elkülönítése által; b) az iskolai jövedelmek azon tőkésítése által, mely az iskolák évi szükségleteinek fedezésén fölül netán megmarad ; c) a közoktatás ügye iránt lelkesülő egyéneknek vagy társulatoknak adakozásaiból és hagyományaiból. A polgárokat ily adakozásokra buzdítani mind az elöljáróság, mind az iskolai szék tagjainak erkölcsi szép feladata ; d) azon vagyonból, melyet akár a hitfelekezetek (ez utasítások 14. §. értelmében) vagy egyéb társulatok, akár magánosok, iskoláiknak községi iskolává átalakítása alkalmával, a községi iskola számára átadatnak. Az iskolai alapvagyon ily módon való alkotására és szaporítására az az oly községek is köteleztetnek, a melyekben állami népoktatási intézetek állanak fen. Minden ily iskolai vagyont a község az iskolaszék, esetleg az állami iskolai gondnokság által kezeltet.