Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

140 delmek azon részének tőkésítése által, mely az iskolaévi szükségleteinek fedezésén felül netán megmarad, alkotható ugyan ; de az idézett utasitás 19. §-a::; értelmében az iskolai adó az esetben, ha a szük* A község az iskolai szükségeket fedezheti még : a) a közadón kivül (különösen p. o. bérletekből, fekvő bútokból stb. bejövő községi jövedelmek legalább egy részének e czélra fordításából; b) a népiskolai törvény 35. §-ban engedett s illetőleg rendelt iskolai adóból, melyet a községi hatóság a községben lakó, vagy ahhoz tartozó minden polgárra és birtokosra kivethet. Ez adó az állami összes egyenes adóknak legfölebb 5%>-át teheti. Ha pedig az iskolai kiadások fedezésére az egyéb forrásokból nyert jövedelem mellett az 5°/o iskolai adó nem volna elegendő, az esetben a törvényhatóság engedelmével e czélra külön is megadóztatja magát, ha pedig nem volna mind az 5% szükséges, azon esetben kevesebb vethető ki (p. o. az egyenes adók 3—4 stb. »/o). Ez iskolai adó kivetésénél azonban a községi hatóságnak szigorúan meg kell tartania a népiskolai törv. 36. §-nak azon rendeletét, mely szerint «minden község, mely e törvény értelmében községi iskolát állit fel, köteles fekvő birtokban, vagy készpénzben iskolai alapot alkotni s azt évről-évre lehetőleg szaporítani.)) Ennélfogva, kik a községben létező és a törvényes kellékeknek megfelelő saját felekezeti iskolájukra annyit fizetnek, menni egyenes adójuk 5°/o-val felér, azok a községi iskolára semmi adót sem tartoznak fizetni; kik pedig a községben létező felekezeti iskolájukra egyenes adójuk 5°/o-nál kevesebbet, p, o. 2 vagy 3%-ot adóznak, azok a községi iskolára a még hiányzó 2—3°/o-ig megadóztathatók. A község, mihelyt a községi tanintézet felállítását határozatilag kimondá, a törvényhatósági közigazgatási bizottság közbejöttével azonnal kivetheti az iskolai adót s azt szigorúan behajtathat!a. c) A községhez tartozó, vagy a törvény 37. §. értelmében e czélra hozzácsatolt puszták, tanyák s majorságok lakosaira és birtokosaira szintén a fönebbi bj pont szerint kivetett iskolai adóból. Jelesen a törv. 37. §. rendeli, hogy «oly pusztai vagy majorsági birtokok, melyek külön adóközséget képeznek, de a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolával nem bírnak s ilyennek felállítására a 44. §. értelmében sem kötelezhetők, az ülető törvényhatóság által egyik szomszéd községhez csatolandók s annak iskolafentartási terheit a 35. §. értelmében viselni tartoznak.)) d) Az iskolaszék által meghatározott tandijból. Erre nézve azonban megjegyzendő: Í-ször, hogy a törv. 52. §. szerint a szegénységüket kimutató gyermekek tandijt nem fizetnek, és 2-szor, hogy a tandijt az iskolaszék vagy állami iskolai gondnokság szedi be, de a kik azt önként a rendes időre befizetni elmulasztják, vagy épen megtagadják, azoktól a községi elöljáróság hajtja be. ej Az iskolamulasztásokért a népisk. törv. 4. §-nak rendeleténél fogva és a jelen utasítások 2. §. szerint behajtott büntetéspénzekből; f) Végre a gazdaság és kertészet tanítására használt kertből netán