Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

3 167. Jövedéki kihágást nem képez, ha oly helyiség, mely rendes vagy időnkénti kártyázó helyiségnek nem tartatik, a játékadó kiszabása végett be nem jelentetik. (A budapesti kir. ítélőtábla 1878. évi ápril 15-én. 10094. sz a. kelt határozata.) Keresetadójövedéki kihágással vádolt B. István elleni ügyben az elsőbiróság vádlottat a vád alól felmentette. A kir. it. tábla következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik, mert az 1875. évi XXVI. t. ez. 7. §. b) pontja értelmében a játékadó tárgya csak oly helyiség, melyben az illető vendégek vagy egyleti tagok rendesen vagy időnként kártyáznak, vagy másnemű jelekkel játszanak, tekintve hogy vádlott abbeli mentegetése, miszerint a korcsmahelyiségben játékszobát nem tart, hogy nála nem kártyáznak, és hogy a megnehezményezés idején először és akkor is csak mulatságból kártyáztak, anélkül, hogy abból hasznot húzott volna, megczáfolva nem lett; vádlott tárgyi tényálladék hiányából felmentendő volt. 168. Tiltott módon készített belföldi dohánygyártmányokért a fogyasztási illeték minden 500 gramm ntán 80 krajczárral számítandó, — az 1876. IV. t. cz. 11. §. a) pontjának határozata csak a külföldi gyártmányokra alkalmaztathatván. (A budapesti kir. Ítélőtábla 1878. évi ápril 15-én 9937. sz. a. kelt határozata.) Dohányjövedéki kihágással vádolt B. Mihály elleni ügyben az elsőbiróság vádlottat az 1876, IV. t. cz. 11. §. b) pontja szerint kiszabott pénzbirságban marasztalta. A kir. it. tábla a kir. kincstár képviselőjének felebbezése folytán következő Ítéletet hozott: 1*