Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

210 7- §• A kihirdetések alóli felmentés Budapesten a magy kir. helytartótanácsot illeti, — más helyeken, a második és harmadik kihirdeíéstóli felmentést fontos okoknál fogva a megye, illetőleg kerület vagy vidék kormányzója, sz. kir. városokban a város birája engedélyezi. 8. §• A kihirdetés tekintetébeu fenforgó sürgős körülmények között, a magy. kir. helytartótanács vagy a 7. §-ban érintett főnökök, sőt midőn valamely bebizonyított közellévő halálveszély halasztást nem enged, a helybeli elöljáróság is teljes felmentést adhat; a jegyesek azonban tartoznak hitet letenni arra, hogy házasságukat gátló semmiféle akadály előttük tudva nincs. 9. §. Mind a háromszori kihirdetés alóli felmentés, az emiitett hitletétel mellett akkor is megadandó, ha oly két személy kiván összekelni, mely személyekre nézve már azelőtt is közönséges vélelem vala, hogy házasságban élnek, — ez esetben a fölmentést a magy. kir. helytai'tótanácstól az illető rabbi, a felek neveinek elhallgatásával, a felettes politikai hatóság utján kérheti. 10. §. A hatóságok kötelesek a kihirdetések alóli felmentések megadása alkalmával maguknak biztosságot szerezni az iránt, miszerint a 8. és 9. §-ban érintett eskü letétetett légyen-e, s ezen körülményt a felmentvényben felelősség terhe alatt megemliteni, — ellenkező esetben, ezen hitkivétel elmulasztása magában a fölmentést foganatlanná nem teszi, de a rabbi, ki a felmentvényben e részben előfordulható hiány mellett az összeadást foganatositaná, szigorú büntetés alá vonandó. 11. §. Ha a házasság kötésekor létezett valamely akadályra nézve adatik felmentés, a házasságbani beleegyezést a kihirdetés ismétlése nélkül a rabbi és két meghitt tanú jelenlétében újra ki kell jelenteni, és eme ünnepélyes cselekvényt a házassági könyvben feljegyezni. —