Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)
211 Ezen rendszabály megtartatván, a házasság ugy tekintendő, mintha eredetileg érvényesen köttetett volna. 12. §. Az összeadásnak az egyik vagy másik jegyes fél anyaközségbeli rabbija, vagy vallástanitó (vallásoktató) által, miután a felek a megkivántató bizonyítványokkal magukat igazolták, két tanú jelenlétében kell véghezvitetni. A rabbi, vagy vallástanitó az összeadást más községnek rabbijára vagy vaUástanitójára is bizhatja. 13. §. Az összeadás megtörténtét a rendes illetékes rabbi, vagy vallástanitó köteles az országos nyelvek egyikén a házassági könyvben az e tekintetben általánosan előszabott módon bevezetni, a jegyesek által előmutatott szükséges bizonyítványokat azon sorszámmal, mely alatt az összeadottak a házassági könyvbe bejegyeztettek, ellátni, és a házassági könyvhöz fűzni. 14. §. A törvényes rendszabályok megtartása nélkül kötött zsidó házasság érvénytelen. 15. §. Jegyesek, vagy rabbik és vallástanitók, kik az emiitett rendszabályok ellen cselekesznek, továbbá azok, kik rendes megbizatás nélkül az összeadást véghezviszik, nevezetesen azok, kik magukat az előttük tudva lévő törvényes házassági akadály elhallgatásával összeadatják a nélkül, hogy ez alól felmentést nyertek volna, kihágást követnek el, és 3—6 hónapig terjedő szigorú fogsággal büntetendők. 16. §. Azon rabbik, vagy vallástanitók, kik a házassági könyveket nem a törvény rendelete szerint vezetik, arányos pénzbeli büntetéssel illetendők, hivataltól elmozditandck, s arra örökre alkalmatlanoknak nyilvánitandók. 17. §. Az asztal- és ágytóli elválásnál a zsidó házastársakra nézve e következő eljárás követendő : A házastársak kötelesek mindenekelőtt 14*