Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

209 ugyanis nincs joga a férjnek neje fel- vagy lemenő ágbeli rokonával, sem neje nővérével, és a nő sincs jogosítva férjének fel, vagy lemenő ágoni rokonával, sem férjének fivérével, sem férje fi- vagy nővérének fiával, vagy unokájával egybekelni. MA zsidó házasság kihirdetésének a zsinagógában, vagy közimaházban, a hol pedig ilyes nem létezik, a helybeli elöljáróság által azon fő- s külön községnél, melybe egyik vagy másik eljegyzett fél be van kebelezve, három egymásután következő szombat vagy ünnep napon e következő rendszabályok megtartásával kell történnie : 3. §. A kihirdetés a szándékos házasságnak mind a két jegyes vezeték- és mellékneve, születéshelye, állása és lakhelye elősorolásával, oly figyelmeztetés melletti közzétételéből áll, hogy mindenki, a ki a házasság ellen akadályt tud, azt feljelentse. — A feljelentést közvetlenül, vagy az egybekelést kihirdető rabbi utján, azon rabbinál kell megtenni, kit az összeadás illet. 4. §. A kihirdetésnek az illető egyházkör gyülekezete előtt, és ha a házasulandók mindegyike más körben lakik, mindkét egyházkör szokott egyházgyülekezete előtt kell történni. 5. §• Ha a jegyesek, vagy azok közül egyik vagy másik azon egyházkörben, melyben a házasság köttetni fog, hat hétig még nem lakik, a kihirdetésnek legutóbbi tartózkodásuk helyén is, hol az imént meghatározott időnél tovább laktak, meg kell történnie, vagy pedig a jegyesek tartoznak lakásukat azon a helyen, hol léteznek, hat hétig folytatni, hogy házasságuknak ottani kihirdetése elégséges legyen. 6. §. Ha a kihirdetés után hat hónap alatt a házasság meg nem költetik, a háromszori kihirdetést ismételni kell. Közigazg. Düutv- IV 14