Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

208 kellő utasítást az orth. közvetítő bizottság, illetőleg az orsz. izraelita iroda utján nyerendik. Végül megjegyzem, hogy az idézett szabályrendelet 15. §-ban emiitett kihágásokra nézve, melyek közigazgatási útra tartoznak, első fokban a szolgabíró (vagy polgármester), másod fokban az alispán van hivatva határozatot hozni, a felebbezés harmad fokban hozzám történhetvén. A lentebb idézett (1863. évi 15940. udv. kanczellária, 874U. helytartótanácsi szám alatt kiadott) szabályrendelet a következő : Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesbb urunk nevében kegyesen tudatandó : Hivatalos uton tett följelentések alapján tapasztaltatván, hogy az országban lakó zsidóságnál a házasság kötésére, elválasztatására s felbontására nézve, oly visszaélések és rendetlenségek harapództak el, melyek a társadalmi legfőbb érdeket koczkáztatni képesek, neve­zetesen pedig, hogy nem ritkán a házasságok az egyházi személyek teljes mellőzésével csupán polgári személyek közbenjöttével titkon köttetnek, és ezen módon el is választatnak a nélkül, hogy a házassá­gok vagy az azokból született gyermekek az anyakönyvekbe bevezet­tetnének. — Ezen visszaélések elhárítása tekintetéből ezennel kije­lentetik, hogy a zsidóság Magyarországban a házassági jogra nézve magát a fennálló általános törvényekhez, különösen az anyakönyvek vezetésére nézve az 1827. évi 23. t. czikkhez és az 1840. évi 29. törv. czikk 3. szakaszához szorosan tartani köteles, a törvényhatóságok­nak kötelessége lévén az emiitett törvényeknek az illetők általi pon­tos megtartására felügyelni. Tekintve azonban a zsidóságnak saját­ságos vallási viszonyait, a zsidó házasságok kötése, elválasztása és felbontására nézve, az országban e tekintetbeni egyformaság behoza­tala czéljából ideiglenesen e következők állapittatnak meg. A zsidóságnál a rokonságból származó házassági akadály, az oldalagos rokonok közt nem terjed tovább, mint a fivér és nővér kö­zötti, továbbá a nővér és ennek fi- vagy leánytestvérének fia, vagy unokája közötti házasságra, a sógorságból eredő házassági akadály pedig következő személyekre szorittatik : a házasság feloldása után

Next

/
Thumbnails
Contents