Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

140 koznak, a hivatkozott kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében keres­kedőknek, tehát az 1872. évi VIII, t.-cz. 1. §. értelmében iparosoknak tekintendők, még pedig olyanoknak, kik a kereskedelmi törvény 5. §. értelmében kevés kivétellel a czégbejegyzésre is kötelezvék. Mar pedig ezen üzletüket önállóan gyakorló iparosok az ipartörvény 70. §-a értelmében fel vannak jogosítva, hogy közös érdekeik előmozdítása végett ipartársulattá egyesüljenek. Elismerte ezen jogot maga a fővárosi tanács és közönség is, midőn egyrészről a fennálló budapesti szeszliquer és eczetgyártók és mérők, továbbá a szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartár­sulati alapszabályainak tárgyalásánál, az illetők társulási jogára nézve, semmi törvényes akadályt nem látott, sőt más részről a fővá­rosi italmérési szabályzat 16. és 21. §§-nak intézkedései által a bor, sör és pálinkamérőknek kötelességükké is tette, hogy magukat az illető ipartársulatba bekebeleztetni s mind addig, míg ezen italmérési jog gyakorlatában vannak az illető, társulat tagjaiul maradni tartoz­nak, erre pedig az illetőket kötelezni nem lehetett volna, ha a törvény tőlök a bekebelezési jogot megtagadta volna. Elismerve lévén az ipar­társulat alakításának joga az ipartörvény 76, 78. és 79. §§-ban bizto­sított szabad egyesülési, belépési és kilépési jognál fogva, a földmive­lés. ipar- és kereskedelemügyi magyar miniszter, mint az ipartörvény 106. §-a szerint ugyanezen törvény végrehajtója az uj ipartársulat alakitóit sem nem kényszerithette, hogy az előbbi ipartársulatba bekebelezve maradjanak, sem nem akadályozhatta, hogy ama ipar­társulatból kilépve uj társulatot alkossanak, tekintettel az ipartörvény 77. §-ának 3. kikezdésére is, mely szerint a bemutatott alapszabályok ellen, ha a törvényes szabályoknak megfelelnek, kifogás nem tehető. A mi azon hátrányokat illeti, melyeket a fennidézett tanácsi jelentés szerint, állítólag a fővárosnak nem csak a regalc-jövedelem kezelése, hanem mennyisége tekintetében is szenvednie kellene, ezek bármi sajnosak volnának, egy általánosan kötelező törvény alkalmazását nem gátolják, nem kételkedem azonban, hogy a főváros közönségének sikerülni fog azon hátrányokat még az uj ipartársulat alakulása után is tökéletesen elhárítani. A mi az alapszabályok 2. §. tett kiigazítást illeti, megjegyzem, hogy az «egyesület» szó a czím felirathoz képest «ipartársulat» szóval volt helyettesítendő ; a 26. §. pedig a békéltető bizottsági rendes és póttagok számának megállapítására üresen hagyott

Next

/
Thumbnails
Contents