Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

121 adókezdeményre vonatkozó s különösen a 15 évi adómentesség iránti kérvények benyujtattak vagy ezentúl benyujtatnának, azokat, tekintettel arra, bogy elintézésük a kataszteri kiigazítással szoros összefüggésben van, az illető kataszteri igazgatósághoz előleges elintézés végett tegyék át és csak azon adókedvezményeket érvényesítsék, melyek a pénzügyministerium által esetenkint megállapittattak; mely czélból a kir. adófelügyelök a pénzügyministerium határozatáról esetenkint s az illető iratok és határozathoz képest kiigazított munkálatok megküldése mellett, az illető kataszteri igazgatóság által fognak értesíttetni. A fentérintett adókedvezmények a következők : I. Az 1850. évben kiadott becslési utasítás 129. §-a értelmében a vízmentesítő védgátak, csatornák, zsilipek stb. fentartásához szükséges évi költségek fejében az illető osztály után megállapított nyers jövedelemből a rendes mivelési költségen felül magasabb százalék vonható le, s ezáltal uj ártéri osztály keletkezvén és kevesbülvén a tisztajövedelem, kevesbül az arra kivetendő adó is. Ahol a (G. betűs) földtermési táblázatból ezen levonás megtörténte kivehető, vagy a fentartási költség már más módon kárpótoltatott, ott az uj kataszter életbeléptetéséig ujabbi levonásnak helye nem lehet; ahol ez nem történt, ott a magasabb levonási százalék alkalmazásával uj osztálynak felállítása, vagy a területeknek alsóbb jövedelmi osztályba való leosztályozása hozható javaslatba; ott pedig, hol az eljáró biztos a víz általi elöntést és ennek következtébeni jövedelem apadást nem vette tekintetbe, javaslatba hozandó az illető területnek a viz okozta károk mérvéhez képesti jövedelem apadással arányban álló alsóbb osztályba sorozása. Az osztályozás ezen leszállításának tehát különösen ott van helye, hol: 1. gátfentartási költség a holdonkinti nyers jövedelemből nem vonatott le, vagy más uton sem számíttatott be ; 2. a hol a védgátak és egyéb védmüvek megkezdettek ugyan, de be nem fejeztettek s azért az ártérnek azon része, mely még most is gyakori vizáradásnak van kitéve a már ármentesitett hasonnemüségü földekkel ugyanazon osztályba Boroztatott; 3. az, hol a földjövedelem belvíz és a földárja által rendesen csonkittatik vagy legalább feltételessé tétetik.