Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

122 II. A védtöltések, csatornák és egyéb védművek által elfoglalt területek az 1875. évi VII. törvényczikk 5. §. d) pontja, illetőleg az 1877. évi 11.669. számú utasitás 2. §-a d) pontja értelmében egészen adómentesek; ide tartoznak : 1. Mindazon védgátak (töltések), gátrészek, vagy egész gátrendszerek, úgyszintén a gátakhoz tartozó vizlecsapoló árkok, zsilipek, a gátakat a habütés ellen oltalmazó fa-ültetvények és a padkák, melyek törvényszerűen alakult ármentesitési vagy vízszabályozási társulat, egyes közbirtokosság, község vagy egyes birtokos által, az illetékes hatóság által helybenhagyott terv szerint készültek el és befejeztettek; ez esetben a viz oldalán a gát és anyaggödör közti téren és magában az anyaggödörben lévő fa-ültetvények egészen, ott pedig, hol anyaggödrök nem léteznek, csak öt öl (9*5 méter) szélességben adómentesek, az ezen túlterjedő, valamint az ármentesitett téren lévő faültetvények az erdőmivelési ágba felveendők. 2. A vizmértan elvei alapján készült, a szükséges lejtéssel ellátott és a lefolyást mindig biztositó csatorna-rendszerek, egyes csatornák és árkok, melyek által oly területek tétettek állandóan és gazdaságilag használhatókká, melyek különben gazdaságilag állandóan nem volnának használhatók. III. A vizszabályozás következtében a védtöltések közé szorult s az ármederben fekvő, ennélfogva gyakoribb áradásnak kitett területek, tekintettel ezen körülményre, alsóbb osztályba sorozhatok, mint különben földminőségük szerint tartoznának. IV. Az 1868 : XXV. törv.-czikk 7. §. szerint oly területek, melyek terméketlenségüknél fogva eddig megadóztatva nem voltak, ha tulajdonosaik által költséges vízszabályozási, csatornázási vagy más munkával haszonvehetőkké tétettek, azon évtől kezdve, melyben haszonvehetőségök beállott, tizenöt évig adómentesek. Ide azonban nem tartoznak oly területek is, melyek a földadókataszter életbeléptetésekor és a vizszabályozás előtt más mint legelők, nádasok stb. némi habár csekély hasznot adtak. V. Az 1868 : XXV. t.-cz. 12. §-a azt rendeli, hogy az ezen törvény 9. §. értelmében, tehát: birtokrendezés, tagositás, legelő-elkülönítés, erdőkihasitás, vagy uj telepítés alapján készítendő uj adómunkálatok folytán, habár a birtokosok által eszközölt oly költséges vízszabályozási, csatornázási, vagy más munkálatok következtében,