Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

Minthogy az állam az őt törvényesen megillető jövedelem legcsekélyebb részét sem nélkülözheti, egyúttal földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, valamint az igazságügyi m. kir. ministerium az iránti intézkedéstételre felkérettek, hogy az érintett iparhatóságok illetőleg váltótörvényszékek minden igazolványt s engedélyt, illetőleg a czégbejegyzést a kir. adófelügyelőkkel esetről-esetre közöljék. A kir. adófelügyelők kötelessége leend ezek alapján a kérdéses iparüzleti dijakat az egyenes adóval együtt kivetni, s azokat az adókivetési lajstromban ((iparüzleti dijak* felírás alatt nyitandó külön rovatban kitüntetni; az adóhivatalok pedig ezen dijak bevételezése s elszámolása tekintetében az adóhivatali utasítások gyűjteményének 280. s 281. lapjain foglalt 20. §-ában előirt eljárást követendik. Budapesten, 1877. januárhó 24-én. 44. Oly nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek megadóztatásánál követendő eljárás, mely vállalatok és egyletek még három év óta fenn nem állanak. A m. kir. pénzügy, minist. 1S77. évi 9250. sz. a. körrend:) Sokszorosan tapasztaltatván, hogy az 1868. évi XXVI. t. czikknek az 1874. év végéig érvényben állott 25. §-a illetőleg az annak helyébe lépett 1875. évi XXIV. t. cz. 8. §-ának rendelkezése oly nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek megadóztatására uézve, mely vállalatok és egyletek még három év óta fenn nem állanak, különböző adókivetési közegek részéről egymástól eltérőleg alkalmaztatott, — minden e részben eddig felmerült és jövőben felmerülhető kétely eloszlatása s a törvény rendeletének alkalmazásában követendő eljárás kellő egyöntetűségének biztosítása ezéljából szükségesnek találom a következőket tudomás és alkalmazkodás végett kijelenteni. Az idézett 1868. évi XXVI. és 1S75. évi XXIV. t. czikkek értelmében a kérdéses vállalatok és egyletek adója mindenkor az adóévet megelőző három évi, — a mennyiben pedig a vállalat vagy társulat annyi éven át még fenn nem állana, az üzlet megkezdésétől számítandó időre készített mérleg alapján vetendő ki. Ezen rendelkezésből félreismerhetlentíl kitűnik a törvénynek azon általános czélzata, ho^y az adóztatási alapnak megállapítása a kérdéses társulatoknál ezek