Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

45 érdekeinek kiegyenlítési szempontjából a megelőző évi üzleteredmé­nyek átlaga szerint eszközöltessék, mihelyt ezen átlag alkalmazására kellő alap létezik. A törvénynek fennebbi czélzatát szem előtt tartva, oly társula­toknál,melyek három év óta még fenn nem állanak, az adóalap az első évre nézve, melyben az illető társulat működését megkezdi, nem lehet más, mint a társulatnak első üzletévi mérlege szerint elért tiszta jövedelme, s minthogy azonban a dolog természete szerint a mérlegek csak az első üzletév végével állhatnak rendelkezésre, az adó az első üzletévre nézve előlegesen csak a vállalat valószinű tiszta jövedelme alapján, az annak idejében bemutatandó mérleg eredményéhez képest leendő utólagos kiegyenlítés fentartása mellett vethető ki, s ennél­fogva a kérdéses adónak végleges megállapítása tényleg csak a máso­dik évben az emiitett mérleg bemutatása után, s annak alapján esz­közölhető. A társulat második üzletévi adójának alapját, miután ez időben átlag alkalmazásáról még szó nem lehet, szintén csak a második üzlet­évben az e részbeni mérleg szerint elért tiszta jövedelem képezheti, mely tiszta jövedelem is egészen azon módon, mint az első üzletév megadóztatásánál, csakis az illető második üzletévi mérleg bemuta­tása után, tehát csak a harmadik évben levén véglegesen megállapít­ható, a második üzletévben előleges adókivetési alapul csak a társulat első üzletévi, már ismert jövedelme vehető fel, — magától értetvén, hogy azon esetben, ha az első üzletév csonka naptári év volt, azaz : az illető egylet nem mindjárt a naptári év elején, hanem annak folyama közben nyitotta meg üzletét, a második — már egész — üzletévre előlegesen, adóalapul veendő jövedelem arányszámítás utján állapí­tandó meg. A társulat harmadik üzletévi adója azonban, már a megelőző első és második évi mérlegek szerint elért és megállapított tiszta jöve­delemnek a törvény által rendelt átlaga szerint vetendő ki, — az első üzleti év, csonka voltának esetében, itt is arányszámítás lévén alkal­mazandó. A mennyiben a mult években, t. i. 1876. év végéig az adókive­tési közegek és bizottságok részéről a fennebbiekben körülirt s a tör­vény szelleméből folyó eljárástól eltérő módozat alkalmaztatott volna: az ezen módozat alkalmazásával létre jött adókivetések, részint mivel

Next

/
Thumbnails
Contents