Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

43 A kifogás azon esetben alapos, lia és a mennyiben az adószaporulat valamely földrészlet tiszta jövedelmének oly változásából keletkezett, mely az 1875. VII. t. cz. 34. §-a szerint csak az 1876-ik évi január 1-től esedékes földadónál lett volna figyelembe veendő. Az adófelügyelő a közigazgatási bizottság határozatához képest az adószaporulatot vagy leirja, vagy behajtatja. Budapesten, 1877. februárhó 7-én. 43. Az iparüzleti bejelentések és engedélyezések, valamint a ezégek bejegyzése után az illetékszabás 13. tét. 3. és 14. pontjai szerint az egyenes adóval együtt fizetendő ..iparüzleti dijak" kivetése tárgyában'. (M. k. pénzügy, m. 1876. évi 62246. szám. a, körrend.) Az illetékszabás 13. tételének 3. pontja szerint valamely szabadipar önálló üzletnek bejelentései, vagy az iparüzletnek, nemkülönben magánügynökségek gyakorolhatásához szükséges engedélyek megadására vonatkozó folyamodványok az ezen tételben meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek ; ezenkivül pedig — ha az illető iparüzlettől járó egyenes adók egy évi összegének 10 százaléka a beadvány első ivétől járó állandó bélyegilleték öszegét meghaladná, ez esetben ezen többletet az iparüzlettől járó egyenes adóval együtt közvetlen lefizetés végett kell kivetni, s az adó első részletének fizetése alkalmával leróni. Az illetékszabás ugyanazon tételének 14. pontja szerint továbbá oly beadványok, melyekkel a váltótörvényszékek által vezetett keresk. jegyzőkönyvbe kereskedelmi czégek, vagy már bejegyzett czég vagy czégbirlalók változásának bejegyzése kéretik, az ezen pont alatt kitett állandó bélyegilleték alá esik; azonkívül pedig, ha a bejegyzett vállalat egy évi egyenes adó fejében — tekintettel a bejegyzés időpontjára — 100 írtnál többet tartozik fizetni — ez esetben ezen adótöbblettel 10% közvetlenül befizetendő. Az államelőirányzat összeállitása alkalmával már több izben feltűnt, hogy ezen iparüzleti dijak czímén majd az egyik, majd a másik pénzügyigazgatósági számvevő osztályok részéről eredmény nem mutattatott ki. Ennek oka abban keresendő : hogy az iparhatóságok, illetőleg a kir. váltótörvényszékek az általuk kiadott iparigazolványokat és engedélyeket, illetőleg az általuk eszközlött czégbejegyzéseket nem közlik az egyenes adók kivetésével megbizott közegekkel.