Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

ÖRÖKLET. 223 is, ha ez az apáftulélte, 's igy a' hitbér iránti jog valósággá vált, követelheti (Baranyai perben 1793. 6. mart.) 17) Ha valamelly idegen, az elhalt rokonnak követeléseit beszédé, ennek kamatait is köteles, még pedig a' kötelezvénynek kezére szálltától, ha ez bizonyitatik, a1 vérrokon haláláig az összeg felének, az elhalás után azonban az egész összegnek kamatait a1 végrehajtásig számítva, nekie a'behajlási költség egészen megtérhetvén, kifizetni (Jellasics pörben 1799. 12. sept.) Jegyezzük meg, miként a1 haszonvét az elhalás előtt csak felerészben azért fizettetik, hogy igy a1 behajtó jutalmaztassék ugyan, de más részről a' félrész kamat kifizetése által a1 netalán jogtalan módoktól a' kötelezvényt kezéhez keríteni eltartóztassék. 18) Ha az örökleti pör ideje alatt a' fölpörös következő házasság által gyermekét lörvényesilé, ennek az apai rész, melly iránt az apa az örökleti pört folytatá, megítéltetik. (Pongrácz pörben, Pongrácz Ignácz Majthényi Joanna ellen örökleti pört folytatván, a' pör alatt halála előtt, neje Puchácz Annával törvényszerűség házasságra lépvén, 's ez által gyermekét törvényesítvén, ennek az apai rész kiadatni Ítéltetett 1806. 23. jan.) 19) Ha a' nő gyermek nélkül elhalván, testvérei a'jószágbani öröklét végett, a'férj rokonai ellen pört indítanak, 's bizonyos tökepénz a' nő által egy rokonnak hagyományoztatott, ez esetben a' tökének a' nő elhalta előtti kamatai, ha ugyan ezek vannak, az örökleti tömeghez, az elhalás utáni kamatok pedig a' végrehajtásig a' hagyományos rokonnak adatnak ki. (Biróp őrben, miután az elhalt nő Bíró Judit, ki után az öröklet kerestetett, bizonyos tökéit Biró János utódainak hagyományozta, az érintett töke kamatai, a' mik a' nő halála előttről fönmaradtak a1 köztömeghez, az elhalás utániak pedig a' hagyományosoknak kiadatni rendeltettek 1805. 28. jan.) 20) Örökleti pörben a' kihaltra maradt fekvő javak, ugy barmok és gazdasági szerek kimutatása, mind két félnek kötelességül tétetik, valamint fölfedező eskü alatt mind kétfél köteleztetik azt, hogy mit kezelt a1 közjavakból, és mit foglalt el a közapa halála után előadni (Tótpörben 1812. 31. aug.) 21) Ha a'nő második férjével házasságra lépvén, az első férjével fölszedett adósságait magára vállalja és kifizeti, 's később a nő gyermek nélkül, és a férj is elhalván, a nő testvérei örökleti pört indítnak, ezen pörben a1 már kifizetett adósságok,