Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

86 Pénzügyi jog. dés is tárgya az illetéknek, ha azt a kölcsönt felvevő igazgatósági tag is aláírja. (Kb. 7162/1939. P. sz. 7279/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 282. 111. szab. 1. §. A. 3. pont. Az okiratnak az a tartalmi hiánya, hogy nem tünteti fel kiállításának az időpontiát, a jogügyletet nem teszi érvénytelenné, s így nem akadálya az illeték követelésének. (Kb. 7080/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 28.) 283. 111. szab. Az árúszállításoknak mint üzleti eseményeknek könyvalakba kötött íveken eseményi sorrendben való megrögzítése könyvelés jellegű feljegyzés, vagyis napló s mint ilyen esik a kereskedelmi könyvekre megállapított illeték alá. Kb. Az illeték tárgyait tevő okiratok: könyvalakba kötött szállítójegyek, amelyeken a panaszos cég eseményi sorrendben megrögzítette, hogy az egyes szállítójegyeken megnevezett üzletfelének milyen árut és milyen mennyiségben szállított, továbbá a legtöbb esetben — egységár vagy teljes vételár feltüntetésével — megrögzíti azt is, hogy a szállításból folyólag mennyi követelése keletkezett. A szállítójegyek tartalmának helyességét az üzletfelek aláírásuk rávezetésével elismerték. Kétségtelen, hogy a szállítójegy a maga különvett tartalmában nem könyvelés (könyvelési ív), mert a könyvelés fogalmilag az üzleti eseményeknek (eredményeknek) eseményi sorrendben való számszerű nyilvántartása, a szállítójegy azonban egyetlen üzleti eseményről készült különálló okirati bizonyíték. De a szállítójegyeknek könyvalakba kötött és lapszámozott összessége, vagyis az árúszállíásoknak, mint üzleti eseményeknek egymástól el nem választható íveken, eseményi sorrendben való megrögzítése: naplónak vagyis könyvelés jellegű első feljegyzésnek minősül. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy a könyv az üzleti események mindegyikét külön-külön lapon rögzíti meg, mert a feljegyzéseknek ez a módja a könyvelésnek a lényegét, vagyis az üzleti eseményeknek időrendi egymásutánban való nyilvántartását nem érinti. Ennek a álláspontnak a helyessége mellett bizonyít az is, hogy a könyv feljegyzései esetenként feltüntetik a feljegyzések továbbkönyvelésének könyv- és lapszámait is, ami okiratszerüen bizonyítja, hogy a szóbanlévő könyvek a panaszos cég könyvelési rendszerében az alapkövetelés (naplózás) rendeltetését töltik be. (1941. okt. 1. — Kb. 4538/1941. P. sz. — 2139. E. H. — Pod. 1942. évi 1. f. 23.) 284. 111. szab. 1. §. A. pont. A házfelügyelő alkalmazása tárgyában kötött jogügyletnek az a kikötése, hogy a házfelügyelő az állás megszerzéséért a háztulajdonosnak, vagy mebizottjának ellenértéket köteles fizetni, semmis, s ennek folytán azután a kincstár abban az esetben sem követelhet illetéket, ha a házfelügyelő a terhére kikötött ellenszolgáltatást teljesítette.