Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

78 Pénzügyi joy. 246. 1920:XXV. t.-c. 5. §. A kereskedelmi könyv illetékalapjának megállapításánál a kiszakítható ív csak abban az esetben marad számításon kívül, ha számlának és nem könyvelési ívnek minősül, vagyis ha a kiszakított íveket a cég az üzletfelek részére kiszolgáltatja. (Kb. 2.637/1939. P. sz. 2898., 2899/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 48.) 247. 1920:XXIV. t.-c. 5. §. A kereskedő raktárkönyve illetékköteles. Kb. A panaszos alaptalanul vitatja, hogy a raktárkönyv nem szolgál szorosan vett üzleti eseményeknek a feljegyzésére s ennek folytán illetékmentes, mert az 1920. évi XXIV. t.-c. 5. §-ának (7) bekezdésében illetékmentesnek nyilvánított „szorosan vett üzleti események feljegyzésére nem szolgáló" könyvek alatt — amiként azt ennek a törvényhelynek további mondatrésze is a felsorolt példákkal (név- és tárgymutatók, határidőnyilvántartások, zsebkönyvek, másolási könyvek) kifejezi — csak azokat a könyveket kell érteni, amelyek mint nem bizonyítási célzattal kiállított okiratok, a kereskedő üzletvitelének tartalma szempontjából közömbös körülményeket illetve eseményeket rögzítenek meg. Üzleti esemény alatt tehát nem csupán az üzletfelekkel köött jogügyleteket kell érteni, hanem az üzletvitelnek minden eseményét, amely a kereskedő üzletvitelének illetve az annak célját tevő üzleti eredménynek a tényezője, már pediíj a raktárkönyv, vagyis az a feljegyzési könyv, amelybe a kereskedő eseményi sorrendben bejegyzi a raktárába érkezett és az abból kiadott árukat, vagyis amely feltünteti a kereskedő árukészletének mennyiségét illetve az annak állományában bekövetkezett változásokat: a kereskedő üzletvitelének illetve az üzletvitel eredményének szoros értelemben vett tényezője. (1940. dec. 4. — Kb. 8.G07/1940. P. sz. — 2.122. E. H. — Pod. 1941. évi 4'. f. 98.) 248. 1920:XXIV. t.-c. 7. §. Ugyanannak a meghatalmazásnak más ügyekben történt felhasználása esetén a meghatalmazási illetéket újból le kell róni. (Kb. 263/1939. P. sz. — M. K. LX. évf. 4.) 249. 1920:XXIV. t.-c. 10. §. A kereskedőt a polgári jog szerint a számlának csak egy példányban kiállítására lehet kötelezni, ha tehát a hatóság további számlapéldányt kíván, az az ill. díjj. 79. tételének c) pontja érteimében illetékmentes. (Kb. 10.400/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 250. 1920: XXIV. t.-c. 13. §. Jóllehet a lóversenyfogadás nem kereskedelmi ügylet, s az annak folytatására kötött társaság nem kereskedelmi, hanem az általános magánjog szabályai alá eső magánjogi társaság: az 1920:XXIV. t.-c. 13. §-a ér-