Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Okirati illeték. 246—256. V) telmében esik illetek alá. (Kb. 14.227/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 28.) 251. 1920:XXIV. t.-c. 14. §. 1. pont. A részvénytársaság közgyűlésének az után a határozata után, amellyel — megváltoztatva alapszabályainak azt a rendelkezését, melv a társaság fennállását határozott időtartamban állapította meg — kimondotta, hogy a társaság tartama határozalan, mint új társasági szerződés után jogosan követel a kincstár illetéket. (1940. máj. 22. — Kb. 7.535 1940. P. sz. — 2134. E. H. — Pod. 1941. évi 4. f. 115.) 252. 1920:XXXIV. t.-c. 21. §. Ha a feleség alá is íria azt az okiratot, amelyben férje — elválásuk esetére — gyermektartás és kelengyepénz fizetésére kötelezi magát: az ajándékozásnak minősülő jogügylet után a feleségtől (mert nem szerző) nem lehet illetéket követelni. (Kb. 14.500/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 28) 253. 1920:XXXIV. t.-c. 97. §. Ha az állagtulajdonos a teljes tulajdonjog megszerzése érdekében a volt eladóval olyan újabb visszterhes jogügyletet köt, amelynek következtében a tulajdonjog-korlátozás megszűnik, az új jogügylet alapja csak a visszteher értéke. (1940. dec. 18. — Kb. 7.954/1940. P. sz. — 2121. E. H. — Pod. 1941. évi 3. f. 94.) 254. 1920:XXXIV. t.-c. 104. §. Ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kölcsönös átruházása az 1920:XXXIV. t.-c. 104, §-a szerint esik illeték alá. (Kb. 2.140/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 48.) 255. 1920:XXXIV. t.-c. 114. §. A tulajdonközösség megszüntetésének az 1920:XXXIV. t.-c. 114. §-ában foglalt kivételes illetékkedvezményí szabályait nem lehet kiterjeszteni a befejezett közösségmegszüntetési szerződést később esetleg módosító további szerződésekre. Az utóbbiakkal kapcsolatban a jogcímnek megfelelő vagyonátruházási illetéket meg kell fizetni. (Kb. 14.357/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 37.) 256. 1929. évi XXVII. t.-c. 6. §. E §. (2) bekezdése 1. pontjának azt a rendelkezését, amely szerint ,.azok a szolgálati szerződések, amelyeknél a kikötött munkabérnek (fizetésnek) egy^ hónapra eső összege személyenként 500 P-t meg nem halad", illetékmentesek: a szolgálati szerződésekre arra való tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy a szerződés a munkabért (fizetést) határozott pénzösszegben, avagy terjedelme illetve értéke szempontjából egyelőre bizonytalan mennyiségben állapította meg. Azt a kérdést, hogy a szerződés illetékemtes-e, vagv sem,