Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

28 Közigazgatási jog. Ez a panaszbe]i kifogás nem bír kellő alappal, mert a kórházi ápolás nem hatósági rendelkezésre történt. Már pedig a jelen ápolás idején már hatályban volt 6000/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-ának első bekezdése és 5. §-ának b) pontja értelmében a társadalombiztosító intézeti segélyekre jogosultak ragadós és fertőző betegség miatti közkórházi ápolási költségei csak akkor nem terhelik a biztosító intézeteket és csak abban az esetben esnek a nyilvános belegápolási átalány, vagy ápolási költség-hozzájárulás terhére, ha az ápolás hatósági rendelkezés alapján történt. Az egészségügyi hatóság ily rendelkezésének hiányát pedig az ápolási költség ki által leendő viselésének kérdése szempontjából a panaszos által felhozott körülmények nem pótolják. II. A panaszos még azt a kifogást tette a reá rótt kórházi ápolási költség megfizetésének kötelezettsége alóli felmentésére irányuló panaszában, hogy az 1932. évi augusztus hó 3.-án sürgős szükség címén történt felvételről szóló kórházi értesítésre 1932. évi augusztus hó 6.-án közölte volt a kórházzal hogy az ápolási költség viselését a 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján nem vállalja s a kórház ezt az elutasító választ nem kifogásolta a 9090/1931. M. E. számú rendelet 15. §-ában meghatározott módon. Ezt az érvelést a bíróság szintén nem találta alaposnak. Az utoljára felhívott rendelethely a társadalombiztosító intézeti segélyekre igényjogosultaknak intézeti beutalás nélküli, sürgős szükség címén történő felvételével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A sürgős szükség címén történt felvételről a kórház a biztosító intézetet 48 óra alatt értesíteni köteles és az ily ápolás költsége az intézetet — ha a kórházi ápoláshoz nem járul hozzá — legfeljebb 8 napra terheli; a biztosító intézetnek a kórházi ápoláshoz való hozzájárulást megtagadó intézkedése ellen pedig a kórház az ápolási költségek tekintetében félmerülő viták esetén igénybevehető jogorvoslattal élhet. Nyilvánvaló, hogy e rendelkezések a biztosító intézetek kórházi ápolási költségviselési kötelezettségét csak arra az esetre korlátozzák 8 napra, liletve az ezen túl a kórházhoz érkező és a hozzájárulást megtagadó közlés megérkezéséig terjedő ápolási időre, hogyha az intézetek a költségükre történő kórházi ápoláshoz való hozzájárulást a sürgős szükség hiánya címén tagadják meg és utóbb a jogvitás eljárás során sem nyer bizonyítst az akörülmény, hogy a kórházba beutaló intézkedés bevárásának elmulasztását sürgős szükség okozta. Az ápolási költség viseléséhez való hozzájárulást más címen megtagadó intézeti értesítésnek a rendelethelyben a sürgős szükség címén történt felvétel, illetve ápolással szemben történt hozájárulás megtagadásához fűzött hatálya nincsen. A kórházak tehát nem követnek el mulasztást, ha a nem sürgős szükség hiánya címén történt intézeti hozzájárulást megtagadó intázkedéssel szemben nem élnek jogorvoslattal. A panaszos inézet a jelen esetben nem a sürgős szükség hiánya