Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Közkórházi ápulúsi Ügyek. 45—47. 21 5. §. határozmányai szerint, hanem a 9. §-ban megbatározott al Uáijj terhére kell ápolásban részesíteni egyebek között a í-itözö betegség mi att hatósági rendelkezés alapján közkórháziján apoltakat. Az ápoltak e körére — vagyis a hatósági. rendelkezéssel közkórházi ápolásra szállított fertőző betegekre — vonatkozó ezt az általános éitelemben jelentkező szabályt azonban megszükíti, illetőleg részben hatálytalanítja az 5. §. második bekezdése akkor, amidőn kimondja, hogy a most szóbanforgó ápoltak, (vagyis a hatósági rendelkezéssel beszállított fertőző betegek) — amennyiben nem vagyontalanok és nem esnek a 4. I. rendelkezései alá (vagyis valamely társadalombiztosító intézetnek nem jogosítottjai) — „saját személyükben" fizetésre kötelezettek. A bíróság megítélése szerint mindebből következik, hogy a hatósági rendelkezéssel kórházba szállított kétéves ápolt is — mint jogképes személy — csak a „saját személyében" volna fizetésre kötelezett az esetben, ha nem vagyontalan és nem biztosított családtag. A kiskorú nem vitásan vagyontalan és arra sem merült fel adat, hogy szülei jogán biztosított volna. A mentesség ennélfogva nemcsak őt, hanem — minthogy az alkalmazandó jogszabály a felhívott 2. és 5. szakaszaiban az „egyébként" fizetésre kötelezett szülők részére általánosságban és megszorítás nélkül megadott mentesség alól kivételt nem tesz, illetőleg minthogy az utóbb hivatkozott rendeletszakasz minden feltétel nélkül menesíti az egyébként fizetéskötelezett szülőket — az ápolt szüleit is megilleti. Ehhez képest az ápolt atyja a hatóságok részéről törvényes alapon mentesíttetvén gyermeke közkórházi ápolásával felmerült költségek viselésének a terhe alól, — a panasznak a bíróság helyet nem adhatott. (1936. máj. 8. — Kb. 7999/1934. K. sz. — 1752 E. H. — Kod. 1941. évi 3. f. 95.) 47. 6000 1931. M. E. sz. r. 9. §. I. Az egészségügyi hatóság rendelkezése nélkül ragályos és fertőző betegség miatt kórházi ápolásba vett egyén ápolási költsége akkor sem térbeli a 6000 1931. M. E. sz. rendelet 9. §-ában említett átalányt, ha a hatósági beutalás feltételei megvoltak. II. Ha a biztosító intézet nem az ápolásbavétel sürgős voltát kifogásolja, hanem más okból tesz kifogást az ápolási költség viselése ellen, a kórház nincs elzárva attól, hogy a biztosító intézettől az ápolási költségeknek az ápolás nyolcadik napját követő tartamára eső részét is követelhesse. Kb. I. A fejezetben megjelölt polgármesteri határozat ellen irányuló panaszában a panaszos intézet az ápoltnak az intézettel szemben fennálló igényjogosultságát anyja révén egyébként vitássá nem téve — elismeri ugyan, hogy a szóbanlevő ápolás hatósági iendelkezés nélkül történt, de azzal érvel, hogy a hatósági beutalás feltételei megvoltak, a beteg kórházi elkülönítését a közegészségügyi érdek tette szükségessé, s ezt a hatóságnak utólag, hivatalból kellett volna megállapítania.