Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

20 Közigazgatási jog. Bm. „Az árvaszék az elsőfokú véghatározatot mind az elhelyezés, mind a tartásdíj kérdésében azonnal végrehajthatónak mondotta ki, a kiskorú elhelyezésére vonatkozóan azonban az azonnali végrehajtást nem foganatosították. A másodfokú gyámhatóság pedig véghatározatával az elsőfokú véghatározatot, idevonatkozó részében, megváltoztatta és csak a tartásdíj tekintetében tartotta fenn az azonnali végrehajthatóságot. Minthogy az anya a kiskorút az iratok szerint 1940. január 1-én az atyának nem adta át, hanem az továbbra is az ő gondozásában maradt, az árvaszék által megállapított tartásdíj az anyát az 1940. évi január hó 1-én túlmenően is megilleti addig az ideig, amíg a kiskorút magánál tartotta, de mégis legfeljebb a vonatkozó véghatározat jogerőre emelkedéséig". (174.440/1940. B. M., sz. — M. K. LIX. évf. 39.) 29. Eltérés az elhelyezés rendszerint! szabályozásától a kiskorú betegsége miatt. Az alsófokú gyámhatóságok a hetedik életévét betöltött fiúgyermeket az atya gondviselésére bízták. A belügyminiszter az anya felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a gyermeket továbbra is meghagyta az anya gondozásában és az indokolásban többek között a következeket mondta: Bm. „A szülők között folyamatbanlevő házassági bontóperben a bíróság az atyát a kiskorú részére tartásdíj fizetésére kötelezte. Az atya csak ezután fordult az árvaszékhez azzal a kéréssel, hogy a jelenleg az anya gondozásában levő gyermeket nála helyezze el. Az alsófokú gyámhatóságok az atya kérésének megfelelően a gyermeket, életkorára tekintettel, az atyánál helyezték el. Igaz ugyan, hogy az 1877: XX. t.-c. 13. §-ának utolsó bekezdése szerint a 7. életévüket betöltő fiúgyermekek rendszerint az atyánál helyezendők el, hacsak fontosabb okok miatt eltérő intézkedés nem látszik szükségesnek. Az adott esetben az anya hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolta azt, hogy a kiskorú tüdőcsúcshurutban és idült mandulagyulladásban szenved és hogy e betegsége miatt meg kell operálni, ha megerősödik. Az orvosi bizonyítvány szerint a kiskorúnak, betegsége következtében, nemcsak hosszantartó orvosi kezelésre, de állandó és gondos édesanyái felügyeletre és gondozásra is szüksége van, hogy életbenmaradása feltétlenül biztosítva legyen. Ezzel szemben az iratokból megállapíthatóan az atya albérletben lakó iparos, aki gyermekét, saját előadása szerint is, idegen nővel kívánja gondoztatni. Ugyancsak az iratokból állapítható meg az is, hogy az atyának csekély keresete van és így abból a gyermek hosszantartó gyógykezelését, valamint a megkívánt fokozottabb ellátást aligha tudná fedezni. Ilyen körülmények között tehát a kiskorúra nézve kifejezetten hátrányos volna, ha a gyámhatóságok őt az atyánál helyeznék el." (173.270/ 1940. B. M. sz. — M. K. LIX. évf. 39.)