Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

18 Közigazgatási jog. hacsak nemzetközi egyezmény idevonatkozólag korlátozásokat nem tar­talmaz. A gyámpénztárakkal kapcsolatos, valamint a gyámságra és gondnok­ságra vonatkozó egyes kérdések rendezése tárgyában a Szerb-Horvát­Szlovén Királysággal kötött és a 4710/1928. M. E. sz. rendelettol közzé­tett egyezmény III. fejezetében pedig nincs olyan rendelkezés, amely a magyar gyámhatóságok ebbeli jogát korlátozná. Ennélfogva a jugoszláv gyámbíróságnak az emiitett határozata nem lehet akadálya annak, hogy a magyar gyámhatóság az ideiglenes gondnokságot megszüntesse, ha az az ok, amelynek alapján az ideiglenes gondnokságot elrendelte, már nem forog fenn." (174.002/1940. B. M. sz. — M. K. LX. évf. 9.) 25. Gyámhatóság joga a bíróilag megállapított tartásdíj le­szállítására. Az alsófokú gyámhatóságok a jogerős bontóperi végítélettel megállapított gyermektartásdíjat leszállították. Ez ellen az anya felülvizsgálati kérelemmel élt. A belügyminisz­ter a felülvizsgálati kérelmet a következő indokolással utasí­totta el: Bm. „A gyámhatóságnak azt a jogát, hogy a megállapított tartásdíja­kat, a körülmények lényeges megváltozása esetén felemelje, vagy leszál­lítsa, egyáltalában nenr érinti az, hogy a múltban fennállott tartásdíj ösz­szegét a kir. bíróság a gyámhatóság, vagy a felek — akár közjegyzői okiratba foglalva is — egymás között egyezségi úton állapították meg. Nem láttam szükségét a jogorvoslatot kérő által előterjesztett és a bizonyítás kiegészítésére irányuló eljárásnak sem, mert a már rendelke­zésreálló adatokból teljesen megnyugtató módon megállapíthatom, hogy az atya jövedelme jelentékeny mértékben csökkent és így a tartásdíjak leszállítására irányuló kérőiem indokolt." (174.495/1940. B. M. sz. •— M. K. LIX. évf. 45.) 26. Lejárt tartásdíj végrehajtása a gyermek önjogúságának elérése után. Bm. Á. B.-né anya arra kérte az árvaszéket, hogy N. utónevű gyer­mekük nagykorúságáig esedékessé vált és az atya által ki nem fizetett tartásdíjösszegek erejéig az atya ellen a kielégítési végrehajtást rendelje el. Az árvaszék a tartásdíjat visszamenőlegesen leszállította és a leszál­lított összegek erejéig a végrehajtást elrendelte. A másodfokú gyámható­ság ezt a véghatározatot megsemmisítette azzal az indokolással, hogy nagykorú gyermek ügyének intézése nem tartozik a gyámhatóság hatás­körébe. Az anya felülvizsgálati kérelmének a belügyminiszter a következő indokolással adott helyet: „Az 1930: XXXIV. t.-c. 137. §-ának (1) bekez­dése szerint törvényes kiskorú gyermek... tartásának kérdésében a gyám­hatóság határoz." E rendelkezésből következik, hogy a gyámhatóság tör­vényes gyermek tartása ügyében csak a gyermek kiskorúságának tar­tama alatt határozhat: az önjogúságának elérte után azonban tartásdíjat meg nem állapíthat és korábban jogerősen már megállapított tartásdíjat

Next

/
Thumbnails
Contents