Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Az ember. 446. 151 Személyi és családi jog. Az ember. 446. Mt. 12. §. — Gondnokság alatt nem álló elmebeteg cselekvőképessége. — A gondnokság alatt nem álló elmebeteg egy meghatározott ügyletre vonatkozó cselekvőképességének, vagy cselekvőképtelenségének elbírálásánál nem az a elöntő, hogy a szerződő fél elmebetegségének természete orvosi szempontból kizárja-e vagy sem a szabad akaratelhatározás keletkezését, hanem az, hogy az elmebeteg az ügyletkötéskor fennforgott összes körülmények mellett képes volt-e arra, hogy az ügylet tartalmát megértse, megfontolja és ennek eredményeként értelmes és az ő érdekeinek megfelelő elhatározásra jusson. K. Irányadó az a tényállás, hogy dr. H. György kezelőorvos megállapítása, szerint az örökhagyó a megtámadott szerződés megkötését megelőző két hét alatt is már nyomott hangulatban volt, betegsége miatt az életét céltalannak vélte, a gyomrát illetően téveszméje volt: nem mert enni, azt állítva, hogy a gyomra fáj, szűk és nem megy le az étel, holott ezeket a panaszokat tárgyi tünetek egyáltalán nem igazolták, ezenfelül — amint azt a magyar kir. Kúria az 1930:XXXIV. t.-c. 40. §-ában megadott jogával élve megállapítja — ugyanebben az időben az örökhagyó beszédében már ki&ebb S'zótaírbotláeok is jelentkeztek. Ezek a tünetek az elsőbiróság által meghallgatott szakértőnek az Igazságügyi Orvosi Tanács által is helyesnek elfogadott véleménye szo rint az örökhagyónál nem vitásan fennállott paralysis progressiva által előidézett agypusztulás oly súlyos fokának külső megnyilatkozásai, amely fokon a beteg az orvostudomány mai álláspontja szerint akaratának szabad elhatározó képességével már nem rendelkezik, még akkor sem. ha a beteg egyébként a szakmájában megszokott, családi és társas körében még megállja a helyét. Ennélfogva a fellebbezési bíróság ilyen tényállás mellett elfogadhatta az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményét és ennekfolytán perrendszeríí a fellebbezési bíróság megtámadott, az iratok tartalmával nem ellenkező és nem is helytelen ténybeli következtetésen alapuló megállapítása, mégis oly értelemben, hogy az örökhagyó akaratának szabad elhatározó képessége a szerződéskötés időpontjában elmebetegsége folytán orvosi szempontból tekintendő kizártnak. Ezek szerint az örökhagyó elmeállapotának megítélésénél a fellebbezési bíróság tényállásának ide vágó és az alperes által megtámadott egyéb részei nem ügydöntő jelentőségűek, ennélfogva ezekkel a támadásokkal nem kell érdemben foglalkozni. Azonban (... mint a Fejben ...)