Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 123 Közszolgálati jogviszony. 414. Kerítésépítési ügyek. 415. kezések értelmében az állami tisztviselőknek csak a rendszeres illetményei (fizetés, lakáspénz, családi pótlék) körül felmerült vitás kérdések tekintetében dönt végsőfokon a m. kir. Közigazgatási Bíróság. Ellenben a nem rendszeres járandóságok iránt támasztott igények elbírálását sem az 1896. évi XXVI. t.-c, sem más törvény, vagy törvényes szabálv nem utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe. Az ilyen természetű díjazás megengedhetőségének és folyósításának ioga az alkalmazott fölöttes hatóságának diseretionalis jogkörébe tartozik. A Közigazgatási Bíróság hatásköre kiterjesztésének pedig az említett t.-c. 19. §-a értelmében még a jog és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával sincs helye. (1942. febr. 16. — 1941. Hb. 79.) Kerítésépítési ügyek. 415. 1907:LXI. t.-c. 7. §. 4. pont. Szomszédos belsőségek mesgyevonalán kerítés felállításának kötelezettsége kérdésében hatáskör. Hb. Mind a közigazgatási hatóság, mind pedig a rendes bíróság előtt az volt a vitás kérdés, hogy a felek közül ki köteles x szomszédos belsőségek mesgyevonalán a kerítés felállítására. Az a kérdés pedig, hogy a szomszédos beltelek között köteles-e, s ha igen, kicsoda és milyen keritést felállítani, a szomszédjog, vagyis az általános magánjog körébe tartozó vagyonjogi kérdés. Következőleg annak elbírálására — harsak törvény vagy törvényerejű rendelet kifejezetten eltérőleg nem rendelkezik — a rendes bíróság hivfetott. A szomszédes beltelkeknek kerítéssel elhatárolása, ugyan közrendészeti szempontból is szükséges lehet. A közrendészeti szempont fennforgásának valamely adott esetben a megállapítása pedig — a dolog természete szerint — a közrend fenntartására, biztosítására hivatott közigzgatási hatóság feladata. Ha azonban a közigazgatási hatóság nem állapította meg, hogy a kerítés felállítására közrendészeti szempontból van szükség, akkor a szomszédos beltelkek közötti kerítés felállítására vonatkozó jog, illetőleg kötelezettség a szomszédjog körébe tartozó magánjogi (vagyonjogi) vitás kérdésként jelentkezik. Az adott esetben sem a közigazgatási, sem a rendes bírói eljárás során nem nyert megállapítást az a körülmény, hogy a kérdéses kerités felállítását közigazgatási (rendészeti) szempont kívánná. Erre tekintettel, továbbá, mert az imént említett esettől (vagyis a kerités felállításának hatósági elrendelésétől) eltekintve nincs olyan törvény vagy törvényerejű rendelet, amely a szomszédos beltelkek között kerités felállítása iránt támasztott igény elbírálását kifejezetten a köz-