Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

124 A Hatásköri Bíróság határozatai. igazgatási hatóság hatáskörébe utalná, adott esetben az érvényesített igény elbírálására a rendes bíróság hivatott. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a Cs. község elöljárósága által 87/1934. szám alatt hozott és S. vármegye törvényhatósági kisgyűlése által jóváhagyott községi szabályrendelet nencsak azt a kérdést szabályozza, hogy a szomszédos beltelkek között melyik szomszéd és milyen módon köteles a kerítést felállítani, hanem a szabályrendelet a foganatosítás tekintetében szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket is a községi elöljáróságra bízza (a szabályrendelet 9. és 10. §-a). Egyrészt ugyanis a magánjog forrása — a törvényes korlátokon belü1. -— helyhatósági (községi) szabályrendelet is lehet s igy valamely magánjogi fogviszony szabályrendeleti szabályozása az abban előírt kötelezettségnek közrendészeti vagyis közigazgatási jogi természetét még nem állapítja meg, másrészt pedig valamely magánjogi jogviszony elbírálásának közigazgatási útra utalását helyhatósági szabályrendelet joghatályosan ki nem mondhatja, (1942. febr. 16. — 1941. Hb. 94.) 416. 1907: LXL t.-c. 7. §. 4. p. Magánjog forrása — a törvényes korlátokon belül — helyhatósági (községi) szabályrendelet is lehet s így valamely magánjogi jogviszony szabályrendeleti szabályozása az abban előírt kötelezettségnek közrendészeti vagyis közigazgatási jogi természetét még nem állapítja meg, másrészt pedig valamely magánjogi jogviszony elbírálásának közigazgatási útra utalását helyhatósági szabályrendelet joghatályosan ki nem mondhatja. Hb. A szomszédos beltelkeknek kerítéssel elhatárolása ugyan közrendészeti szempontból is szükséges lehet. A közrendészeti szempont fennforgásának valamely adott esetben megállapítása pedig —. a dolog természete szerint — a közrend fenntartására, biztosítására hivatott közigazgatási hatóság feladata. Ha azonban a közigazgatási hatóság nem állapította meg, hogy a kerítés felállítására közrendészeti szempontból van szükség, akkor a szomszédos beltelkek közötti kerítés felállítására vonatkozó jog, illetőleg kötelezettség a szomszédjog körébe tartozó magánjogi (vagyonjogi) vitás kérdésként jelentkezik. Az adott esetben sem a rendes bírói eljárás, sem a közigazgatási eljárás során nem nyert megállapítást oly körülmény, amely szerint a kérdéses mesgyevonalon a kerítés felállítását közigazgatási (rendészeti) szempont kívánná. Erre tekintettel, továbbá, mert az imént említett esettől (vagyis a kerítés felállításának hatósági elrendelésétől) eltekintve nincs olyan törvény vagy törvényerejű rendelet, amely a szomszédos beltelkek között kerités felállítása iránt támasztott igény elbírálását kifejezetten a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalná, adott esetben az érvényesített igény elbírlására a rendes bíróság hivatott. (1942. jún. 22. — 1942. Hb. 77., 97. és 120.)