Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
118 A Hatásköri Bíróság határozatai. gálát fejében, illetőleg az azonnali hatályú elbocsátás folytán a le nem szolgált időre követelt díjazás gazdasági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az döntő, hogy a felek a szogálatnak milyen elnevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a munkavállaló által ténylegesen betöltött munkakör (a végzett munkák míneműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. Hb. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a gazdaságban alkalmazott kovácsmester és gépész-kovács, ha kovácsi, illetőleg kovácsi és csak gépkezelői munkát végez, gazdasági cselédnek minősül. Ellenben, ha a minősített gépészi (nemcsak gépek szakszerű kezelése, hanem azoknak szakszerű szétszedése, összerakása és megjavítása) munkát teljesít. » nem tekinthető gazdasági cselédnek. Gépésznek — a gépészmérnököktől eltekintve — csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte a i'elsőipariskola gépészi osztályát, vagy .aki géplakatos tanonc volt, majd viszgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár megfelelő okirat hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mindezek ugyanis ellentétben a gépfűtőkkel és gépkezelőkkel, a gépeket nemcsak szakszerűen kezelni, hanem azokat szakszerűen szétszedni, összerakni és megjavítani is tudják. (1929. Hb. 52., 1932. Hb. 45., 1935. Hb. 20., 1937. Hb. 70., 1938. Hb. 71., 1940. Hb. 47. stb.) Az autószerelésre nem jogosított és ipari üzemmel nem foglalkozó magánosok szolgálatában álló gépkocsi vezetőkre (soffőrökre), akiknek, tevékenysége csaupán gépkezelésben áll. a Hatásköri Bíróság már számohatározatában megállapította, hogy ők gazdasági, illetőleg házi cselédek aszerint, amint magánosoknak a gazdasága, vagy háztartása körül vannak foglalkoztatva. H pedig mindkét cél szolgálatába vannak állítva, úgy őket az 1907. évi XLV. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdése értelmében gazdasági cselédeknek kell tekinteni. (1941. nov. 10.— 1941. Hb. 73.) 409. 1907;XLV. t.-c. 7, §. 1. bek. E jogszabályban foglalt rendelkezés a gazdasági cselédi minőség megállapíthatása szempontjából — egyéb feltételek melett — azt is megkívánja, hogy a munkavállaló a munkaadó gazdaságában személves és folytonos szolgálatokat teljesítsen bérért. Ebből a törvényes rendelkezésből következik ugyan, hogy a gazdasági cselédnek a munkaerejét és munkaideiét kizárólag a gazdánál teljesített szolgálat köti le, azonban ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a cseléd — közös megállapodás folytán — a szolgálati szerződés keretén kívül eső más munkát a gazda részére saját, illetőleg családja tagjainak munkaerejé-