Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Renden bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 119 Cselédügyek. 409 110. vei külön díjazás ellenében nem végezhessen. A cselédi szolgálaton felül végzett ilyen külön munka ellenértékének megfizetése tárgyában a döntés a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1941. okt. 13. — 1941. Hb. 43.) 410. 1907:XLV. t.-c. 62. §. Annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon a szolgálat fejében, illetőleg az azonnali hatályú elbocsátás folytán a le nem szolgált időre követelt díjazás gazdasági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a felek a szolgálatnak milyen elnevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a munkavállaló által ténylegesen betöltött munkakör (a végzett munkák minéműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. Hb. Ezért magábanvéve annak, hogy K. L. a szerződésben (szei zödés-levélben) traktorosként szerepel, továbbá, hogy nevezett lokomobilkezelöi vizsgával rendelkezik, a hatáskör kérdésének elbírálásánál nincs döntő jelentősége. A Hatáskori Bíróság eddigi állandó gyakorlata szerint a gazdaságban alkalmazott kovácsmester, gépészkovács, gépkezelő, ha kovácsi, illetőleg kovácsi és csak gépkezelői munkát végez, gazdasági cselédnek minősül. Ellenben, ha minősített gépészi munkát teljesít, tehát a gépek szakszerű kezelésén felül azoknak szakszerű szétszedését, összeszerelését és megjavítását is végzi, nem tekinthető gazdasági cselédnek. A Hatásköri Bíróság a mai általános technikai ismeretek széleskörű elterjedtségére figyelemmel most már ezen az állásponton túlmenően annak megállapításához jutott, hogy a gépek szakszerű szétszedése, össze szerelése és megjavítása sem minősíthető magábanvéve olyan magasabb műveltséget feltételező munkának, amely az 1876. évi XIII. t.-c. 3. §. a) pontjának fogalmi körébe vonva az ilynemű munkát végző személyeket gazdasági cselédi mivoltukból — a megfelelő elméleti képesítés nélkül — kiemelné. Gépésznek — a gépészmérnököktőt eltekintve — csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte a felsőipariskola gépészi osztályát, vagy aki géplakatos-tanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint álalában mindazokat, akik habár megfelelő okirat hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva magasabb technikai szaktudást, tehát gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek és az ilyen munkát ténylegesen el is végzik. (1942. máj. 19. 1942, Hb, 3,)