Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Törvénykezési illetek. 308. 97 A fenti megállapítás eredményeként pedig azt a következtetést kellett levonni, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél felhasználása következményeként jelentkező illetékrövidítéseknél a kezességet az illetékszabályok 94. §-a alapján kell elbírálni. A 94. §. ismertetett rendelkezései szerint tehát a peres fel ügy védj jnek a kezessége fennáll. A kezosség folytán azonban az ügyvédet nemcsak az egyszeres, hanem a felemelt illeték is terheli. Terheli pedig azért, mert a fent kifejtettek szerint az illeték leróvása vagy bélyegjegyek felhasználásával, vagy pedig közvetlen fizetéssel történhetik. A közvetlen fizetés a mulasztásnak hátrányos következményei tekintetében is a bélyeggel valő illetéklerovással egy tekintet alá esik (5100/1931. M. E. rend. 68. §. (12) bek.) A bélyeggel való illeték lerovásának elmulasztása esetében az illetékszabályok 103. §-a szerint járó felemelt illeték pedig a most idézett 103. §. első bekezdése alapján a kezest is terheli. A kezesség alkalmazása szempontjából közömbös, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet felhasználó ügyvéd ügyfele belföldi, vagy külföldi; mert a kezesség alkalmazásának egyedüli feltétele, hogy az illetéket az elsősorban fizetésre kötelezett féltől behajtani nem lehet. A külföldivel szemben a behajthatatlanság kérdése függ attól, hogy az illető állammal a magyar államnak van-e a jogsegély nyújtás iránti szerződése. Az elsősorban való illetékfizetési kötelezettség érvényesítése szempontjából a fizetési meghagyás kézbesítése tekintetében irányadó: a K. K. H. ö. 94. §. (9) bekezdéséhez fűzött Utasítás (3) bekezdése, a m. kir. pénzügyminiszternek 21889/1936. P. M. számú az a rendelete, amely szerint a külföldi állam hatóságaitól kényszerkézbesítés csak akkor igényelhető, ha az illető állammal ilyen irányú szerződés van érvényben, illetve a K. K. H. ö.-nak az ügygondnoki kirendelésre vonatkozó 96. §-a. A behajtás tekintetében pedig a K. K. H. ö. 44. §. (3) bekezdéséhez fűzött Utasítás (22) bekezdését kell alkalmazni. Minthogy nincs tételes jogszabály arra, hogy a külföldi állampolgár illetékfizetési kötelezettségének a tárgyi terjedelme más. mint a belföldié, illetve, hogy a külföldi állampolgár meghatalmazottja más elbírálás alá esik, mint a belföldi állampolgár meghatalmazottja; ennek folytán az ügyvédnek az elsősorban való vagy kezesi fizetési kötelezettségére is csak az általános, illetve az esetleges különös jogszabályok lehetnek irányadók. Ezért a felvetett kérdés eldöntésénél a megbízó lakhelyet, esetleges külföldi állampolgársága közömbös. Végül nem függhet a kezesség alkalmazása attól sem. hogy a kincstáv a jogügyleti illetéket csupán a per tárgyának, vagy a jogügylet tárgyának értéke után követeli. Ez csupán az illetékalap jogosságának és helyességének a kérdése, amely független az illetékfizetési kötelezettségtől. Mindezeknél fogva a megállapodásban kifejezésre jutó jogi 'álláspontra kellett helyezkedni. (Közig, bság pénzügvi osztályának 364. számú jogegységi megállapodása. — 1942. IV. — Pnd. 1942. évi 2. f. 35.)