Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Törvénykezési illeték. 307—308. 95 187:>:1.\. és L888:XXVI. törvénycikkeknek :i törvénykezési eljárásban felmerülő bélyeg- és illetékekre vonatkozó rendelkezései, amennyiben azokat a jelen törvény nem módosítja, vagy változtatja, továbbra is érvényben maradnak. Az idézett törvényes rendelkezés szerint az ]87.'5:IX. t.-e. 7. §-ában foglalt rendelkezések, valamint az illetéki szabályoknak a jelen kérdés Bzemponjábót jelentőséggel bíró 94. és 97. §-ainak a kezességre \o natkozó rendelkezései érvényben maradtak. Az 1914:XL11. t.-c. 91. §-ának, második bekezdése a batályukat vesztett jogszabályok között az 1873:IX. t.-c. 7. §-át is felsorolja. Az utóbbi törvényszakasz helyébe lépett az 1914:XLIII. t.-c. f>4. s-ának a rendelkezése. A most felhívott jogszabály szerint a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illetéket elsősorban az ügyvéd köteles leróni. Az 54. §. harmadik bekezdése szerint pedig az első bekezdésben foglalt rendelkezés a mellékletként becsatolt és a felmutatott eredeti iratok után járó iiletékre nem alkalmazható. Ezekből a törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy azok az ügyvédnek csupán a Pp-vel szabályozott eljárásokban felmerült és bélyegben lerovandó illetékre vonatkozó elsősorban való illetékfiztési kötelezettségét szabályozzák. Az okirati illetékekre azonban az általános jogszabályok az irányadók. Az 1914:XLIII. t.-c. 54. §-ának rendelkezése — amely lex speciálisként jelentkezik — az elsősorban való illetékfizetési kötelezettségre terjed ki és pedig a fent ismertetett korlátok között. Az illeték rövidítésben résztvett ügyvédnek az elsősorban való fizetési kötelezettséget magával nem vonó cselekménye tekintetében a felhívott jogszabály rendelkezést nem tartalmaz. Ezért erre az esetre az általános jogszabályokban foglalt rendelkezéseket, vagyis az illetékszabályoknak a kezességre vonatkozó 94. és 97. §-ait kell alkalmazni. Az illetékszabályok 94. §-a 1. pontja szerint a bélyegilleték lerovásáért, valamint a bélyegjegyek szabályszerű felhasználásáért a 89., 90., 91., 92. és 93. §-okban megjelölt személyeken kívül kezeskednek: 1. mindazok, akik a maguk vagy más nevében bélyegköteles okiratot vagy irományt kiállítanak, elfogadnak, feltételesen bélyegmentes vagy külföldön kiállított okiratot vagy irományt bélyegkötelezettséget megállapító használatba vesznek. A 6. pont szerint mindazok, akik illetékrövidítésben részt vesznek, ha szabály szerint büntetés alá nem vonhatók is, azon bélyegilletékért, mellyel a kincstárt megrövidítették A készpénzben fizetendő illetékek iránti kezességet szabályozó 97. 5. 1. pontja szerint pedig a készyénzben fizetendő illetékek lerovásáért kezeskednek — oly bélyegköteles okiratokra nézve, melyektől az illeték nem bélyegjegyek felhasználása, hanem készpénzfizetés által rovatik le — azok, akiket a 94. §. szerint bélyegilleték lerovásának kötelezettsége tet-