Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

94 Pénzügyi jog. a végrehajtási eljárásban feljegyzett illetékekre nem vonatkoztatható. Ezekre az 1914:XLIII. t.-c. 77. §-a utolsó bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kb. 7644/1938. P. sz., Kb. 6108/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 44.) 308. 1914:XLIII. t.-c. 86. §. Belföldön kelt feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet, a levélben foglalt jogügylet alanyaként szereplő szerződő és egyúttal peres fél érdekében, bizonyítás céljából a perbíróságnál felhasználó ügyvéd a felhasználás következményeként a levélben foglalt jogügylet illetékéért — és pedig úgy az egyszeres, mint a felemelt illetékért — kezességgel tartozik. Az ügyvéd kezessége szempontjából közömbös, hogy az ügyfele külföldi-e vagy belföldi és hogy az illetéket a kincstár az 1914: XLIII. t.-c. 86. §-a alapján a jogügylet vagy a per tárgyának értéke után követelí-e. Kb. Az illeték díjjegyzék 59. tétel 4. pontjának első bekezdése szerint a kereskedők és iparüzők által saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyaira vonatkozólag kiállított levelek, legyenek bár ezek más személyekhez intézve, amennyiben ezek üzletük tárgyaira vonatkozó jogügyletet tartalmaznak, feltételesen illetékmentesek. Az 1914:XLIII. t.-c. 86. §-ának második és harmadik bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha a kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróság előtt bizonyítás céljából használják, az illető levél csak a per vagy az eljárás (ha mellékkérdésről van szó, a mellékkérdés) tárgyának értéke után esik a levélben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá. Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény, vagy meg nem becsülhető, a levelezések ívenként 2 P (5100/1931. M. E. rend. 2. §. (1. bek.) illeték alá esnek. Az 1914:XLIII. t.-c. 53. §-ának utolsó bekezdése pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a 86. §. második és harmadik bekezdése alatt jel •zett illeték azt a felet terheli, aki a levelet a bírói eljárásban felhasználja. Az illeték lerovására vonatkozó általános rendekezéseket az illetékszabályok 89.—97. §-ai tárgyalják. Ezek szerint a rendelkezések szerint az illetékfizetési kötelezettség a felet, vagy elsősorban vagy másodsorban mint kezest terheli. Az illetékszabályok 90. §. b. pontjába iktatott 1873:1X. t.-c. 7. §-a szerint a peres eljárásban ügyvédi képviselet mellett elkövetett bélyegrövidítéseknél az illetéket •— és pedig úgy az egyszeres, mint a felemelt illetékeket — elsősorban mindig a képviselő ügyvédek tartoznak megfizetni. Ez a rendelkezés azonban az 1873:IX. t.-c. 7. §-a szerint az eredeti mellékletekre nem alkalmazható. A törvénykezési bélyegre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 1894:XXVI. t.-e. 34. §-a kifejezetten kimondja, hegy a bélyeg- és illetékszabályoknak, valamint a/.