Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Okirati illeték. 285—293. Törvénykezési illeték. het felelőssé tenni, aki a levelet felhasználta. (Kb. 15.960/1938. P. sz. — M. K. LX. evf. 2.) 289. 111. szab. 101. §. Ha az ingó-vételi szerződésnek nem teljesítése miatt a hitelező kötbérkövetelését érvénvesíti, az ügyletet nem lehet tökéletesen és végkép megszűntnek tekinteni. (Kb. 9.388 1936. P. sz. — M. K. LX. évf. 3.1 290. 111. szab. 101. §. Arra a szerződésre, amelvnek nem teljesítése miatt az egyik fél kártérítési keresetet érvényesített, nem lehet az illetékszabályok 101. §-át alkalmazni. (Kb. 13.855 1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 48.) 291. 111. szab. 123. §. Az illetékkiszabás alapjául szolgált levélmásolatnak adókivetés céljára történt felhasználását nem lehet az illetékkiszabás céljára való bejelentési kötelezettség teljesítésének tekinteni. (Kb. 12.872/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 44.) 292. 111. szab. 129. §. Ha a haszonbérleti szerződés illetéke évenkinti kiszabás alá esik, a bírság csak a késedelmes bemutatás időpontjában kiszabható illeték alapján jár. (Kb. 5.189 1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 48.) Törvénykezési illeték. 293. 1911:1. t.-c. 112. §. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. (Pp.) 112. §-ának első bekezdése alapján nyert szegénységi jogon alapuló illetékmentességre vonatkozó rendelkezések hatálya a bírói eljárásban az ilyen szegényjogos fél által felhasznált feltételesen illetékmentes, de illetékmentességüket a fehasználás által elvesztett, valamint a szegényjogos fél ellenfele által kizárólag a szegényjogos fél koresete vagy viszontkeresete következtében felhasznált ilven kereskedelmi levelekre is kiterjed. Kb. A szegénységi jog intézményének a célja, hogy pusztán az anyaeri helyzetében rejlő okokból senki ne legyen elzárva jogának a bíróság vagy más hatóságok előtt való érvényesítésétől. Ezért a Pp. 113. §-a az ügyben felmerülő illetékeken és bélyegeken felül az ott felsorolt ^egyéb eljárási költségek és kiadások alól is egyelőre mentesíti a szegénységi jogban részesített felet. A szegénységi jogon alapuló bélyeg- és illetékmentességnek közelebbi szabályait azonban a Pp. szerint külön jogszabályok határozzák meg. Ezeket a külön jogszabályokat a törvénykezési illetékről szóló 1914:XLIII. t.-c. 75. §-a és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. t.-c. 8. S-a tartalmazza. Az 1914:XLIII. t.-c. 75. §-ának első bekezdése szerint a bírói eliárá-