Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

88 Pénzügyi jog. megállapította, hogy a házfelügyelői állás megszerzésééit teljesített fizetést tartalmazó jogügylet a jóerkölcsbe üközik, azonban ebből a megállapításából nem vonta le az illetékszabályok 1. §-ának A. pontjából szükségképen folyó illetékjogi következményt. Minthogy azonban nem kétséges, hogy a házfelügyelő alkalmazása tárgyában kötött jogügyletnek az a kikötése, hogy a házfelügyelő az állás megszerzéseért ellenértéket köteles fizetni, a jóerkölcsbe ütközik, tehát semmis, s ennekfolytán annak, alaki megkötésének dacára sincs jogi hatása, vagyis a magánjog értelmében nem létesít kötelmet: ki kellett mondani, hogy ilyen jogügylet, illetve ha annak egyéb tartalma is van, a jogügyletnek szóbanlévő kikötése után a kincstár nem követelhet illetéket. A semmis jogügyletnek, illetve a jogügylet semmis kikötésének ekként eldöntött illetékjogi helyzetét nem érinti az a körülmény, hogy a felek a semmisség dacára teljesítettek, mert a jogügyletnek, illetve kikötésnek semmissége dacára történt teljesítés, a megkötésének időpontjától • kezdve érvénytelen jogügylet, illetve kikötést nem teszi érvényessé s ennekfolytán a jogügylet, illetve annak az a kikötése a teljesítésnek nem jogalapja, már pedig a jogalap nélkül teljesített szolgáltatás (alaptalan gazdagodás) — megfelelő jogszabály hiányában — nem tárgya az illetéknek. (Közig, bság pénzügyi osztályának 359. számú jogegységi megállapodása. — Pod. 1942. évi 1. f. 9.) 285. 111. szab. 51. §. a. pont. A lejárt kölcsönszerződés minden meghosszabbítása új kölcsönügyletnek minősül s mint ilyen esik 0.5%-os illeték alá. (Kb. 8020/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 286. 111. szab. 52. §. b) pont. Az illetékszabályok 52. §-ának b) pontja helyesen csak úgy értelmezhető, hogy a szerződésben meghatározott fizetési határidőt megváltoztató megállapodás csak abban az esetben nem esik százalékos, hanem csupán állandó összegű illeték alá, ha ez nem jelenti egyúttal, a kötelem terjedelmének, tartós kötelem esetében tehát a szolgáltatás mértékének fa jogtárgy használata időtartamának) megváltoztatását is. (Kb. 14.282/1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 2.) 287. 111. szab. 54. §. Az illetékszabályok 54. §-ában foglalt rendelkezésnek az a célja, hogy a főügylet és annak alkotórésze, a járulékos ügylet után is, tehát kétszeres illeték ne szabassék ki. Ha azonban a főügylet után az ügyleti illeték bármely okból ki nem szabható, ez a szempont elesik s a járulékos ügylet után a megfelelő illeték követelhető. (Kb. 2264/ 1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 4.) 288. 111. szab. 89. §. A kereskedelmi levél illetékéért, ha a levelet büntető ügyben használják fel, mind a két ügyleti fél felelős, a felemelt illetékért azonban csak azt az ügyfelet le-