Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

660 Büntetőjog, és közoktatásügyi miniszter nevezi ki s ha az elnöki állás betöltve nincs, akkor annak tisztét maga a miniszter látja el. (5. §.). Az 0. T. T. tehát törvény által alkotott testület illetve hatóság és a miniszteri kinevezés alapján működő alelnök és szakbizottsági előadó pedig — az 0. T. T.-ban kifejtett működésére nézve — ennek az állami hatóságnak a közhivatalnoka. Minthogy pedig az sem vitás, hogy a sértettek a szóbanlevő szakvéleménnyel az 0. T. T.-ban viselt tisztségükből kifolyóan foglalkoztak, ennélfogva a sajtóközlemény tényállításai hivatásuk gyakorlatára vonatkoztak. Az alsófokú bíróságok tehát a vádlott cselekményét helyesen minősítették. > A védelem a Bp. 385. §-ának 1. c. pontja alapján a ..kizáró ok': meg nem állapítását panaszolja. Érvelése szerint — amennyiben az a föllebbezés írásbeli indokaiból kivehető •— a fölhatalmazást a miniszternek kellett volna aláírnia, mert az 0. T. T.-nak ezidőszerint kinevezett elnöke nincs s ilyen esetben ezt a tisztséget a miniszter személyesen látja el (1.110-1/1930. V. k. sz. rendelet 5. §.). Ebben az 0. T. T. elnöki minőségében pedig nem adható fölhatalmazás „a miniszter rendeletéből". Ennek az érvelésnek a kiinduló pontja téves. Az adott esetben a fül hatalmazás megadására nem az 0. T. T. elnöke, hanem a Bv. 9. §-a értelmében a m. k ir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jogosult, mint a sértetteknek fölöttes és fölügyelő hatósága. Arra pedig nincs jogszabály, hogy a miniszter által ebbeli hatáskörében adott fölhatalmazás csak sa játkezü miniszteri aláírással érvényes, illetve a „miniszter rendeletéből1' aláírt és adott fölhatalmazás nem joghatályos. II. A kifejtettekhez képest am. kir. Kúria a Bp. 385. §-ának 1. a), b) és? c) pontjára hivatkozással bejelentett panaszrészeket, mint alaptalanokat a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. Budapest, 1940. évi december hó 19. napján. (B. I. 4603/1940. szám.) 1029. — Bv. 2. §. — A becsületsértés tényállítással is elkövethető akkor, ha az sem közmegvetésre, sem pedig büntető vagy fegyelmi eljárás megindítására alapul nem szolgálhat, de a kitétel által érintett személy társadalmi megbecsülésének csorbítására, vagy csökkentésére egyébként alkalmas, az eset körülményeitől függ az, hogy valamely kitétel lealacsonyító, megbecstelenítő-e, vagy sem, mert az egyébként megengedett nyilatkozat is becsületsértő lehet aszerint, hogy hol. mikor, minő módon és célzattal, továbbá minő körülmények között kivel szemben használták. — Gúnyolódó hangon megírt sajtóközleményben keresztyénnek ismert s keresztyén származású személlyel szemben annak állítása, hogy ő zsidó, alkalmas arra, hogy az illető társadalmi megbecsülése különösen a vele üzleti összeköttetésben lévők előtt csökkentessék. K. A bűnösség megállapítását a vádlott azért sérelmezi, mert a főmagánvádló részéről kifogásolt kijelentés legföljebb csak sajnálatos té-