Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Büntetéskiszabás. Izgatás. (1009—1012.) 645 1011. — Áv, 1. §.. Btk. 92. §. — Bűnösségi körülmények mérlegelése ártúllépés esetében. — A m. kir. Kúria súlyosító körülményként értékelte az alsóbíróságnak a cselekmény minősítése körül a vádlott javára elkövetett s perrendi okokból nem sorolható tévedését. A m. kír. Kúria: A vádlott bűnössége fokának vizsgálatánál a kir. Kúria az uzsorabíróság ítéletében kiemelt bűnösségi körülmények mellett további enyhítőként vette figyelembe az ártúllépésnek kisebb mérvét, viszont súlyosítóul mérlegelte azt a körülményt, hogy bár a vádlott az ái túllépést üzlete körében, ismétlési szándékkal és üzleti jövedelmének fokozása céljából, tehát üzletszerűen követte el, az uzsorabíróság nem minősítette a cselekményt az 1920: XXVI. t.-c. 8. §-a szerint és az uzsorabíróságnak ezt a tévedését a m. kir. Kúria perrendi okokból nem orvosolhatta. Ilyen bűnösségi körülmények mellett a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt ugyan, az ennek keretében kiszabott büntetés azonban túlenyhe. Ezért a m. kir. Kúria a közvádlónak e részben alapos semmisségi panasza folytán az uzsorabíróság ítéletének a főbüntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisítette és a vádlott főbüntetését megfelelően szigorította. Budapest, 1941. évi március hó 27. napján. — B. II. 3329/1940. szám. A büntetőtörvénykönyv különös része. Izgatás. 1012. — Btk. 171. §., Átv. 5. §. 2. bek. — Btk. 172. §. 1. bek., Átv. 6. §. 1. bek. — Izgatás és egyenes felhívás elhatárolása. — Az egyenes fölhívás az izgatástól abban különbözik, hogy míg az izgatás közvetlenül csupán az érzelmek világára kíván hatni azáltal, hogy abban gyűlöletet törekszik szítani a védett jogtárggyal szemben, addig az egyenes fölhívás pontosan körvonalazott cél érdekében valaminek az elkövetésére (Btk. 171. §., Átv. 5. §. 2. bekezdés) vagy valamitől való tartózkodásra: az engedelmesség megtagadására ösztönöz (Btk. 172. §. első bekezdés, Átv. 6. §. 1. bekezdés). K. — (Mint a fejben ...) A Btk. 172. §-a első bekezdésének (Átv. 6. §-a első bekezdésének) alkalmazása szempontjából — az egyéb tényálladéki elemektől eltekintve — tehát elsősorban azt kell vizsgálni; a fölhívásból kitünik-e az, hogy melyik az a törvény, törvényes hatáskörben kiadott hatósági rendelet, meghagyás, határozat (katonai, csendőrségi, rendőrségi törvényes rendelkezés), amely ellen irányul. Ha a felhívásnak ez a támadási felülete magából a felhívásból megállapítható, akkor a felhívás határozott, egyenes, mert félre nem érthető.