Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

A büntető jogszabály hatálya. (1005—1006.) 641 Ilyen körülmények között tehát holdfény hiányában — hajnali három óra tájban — több mint két órával a napfelkelte előtt, — a szabad látást lényegesen korlátozó szürkületnek kellett még lennie. Arra vonatkozólag, hogy vádlott látta volna a műútat szegélyező árkon túl mintegy 6—8 lépésnyi távolságra földön fekvő sértettet, a tényállásban adat nincs, — annak a megállapításnak a helyességéhez pedig, hogy vádlott, — ha előzetesen körülnéz — megpillanthatta volna a közelében lévő sértettet a fentebb említett látási viszonyok mellett, alapos kétely fér. A bűnösség kimondásának alapjául szolgáló az a további következtetés, hogy vádlottnak arra is kellett volna gondolnia, hogy hajnali három óra tájban egy igen szórványosan lakott területen haladó útat szegélyező árok mellett valaki künn is alhatik, a gondatlanság fogalmi körének már egy nagyfokú kiterjesztése, amely ellentétben áll az e kérdés körül kialakult bírói gyakorlattal, általános szabály lévén az, hogy a (... mint a Fejben...). (B. III. 3964/1940. — 19400. XII. 11.) 1006. — Btk. 75., 300. §. — Gépkocsivezető gondatlansága. — Kimeríti a büntetőjogi gondatlanság fogalmát a gépkocsivezetőnek az a cselekménye, hogy a kapualiból, ahol a szabad kilátásban természetszerűleg akadályozva volt, bár lassan, de tülkölés vagy más elővigyázati intézkedés nélkül vezette ki gépkocsiját, holott a mindennapi életben megkívánt legelemibb körültekintéssel is előre kellett látnia, hogy a gépkocsinak a zárt kapualjból jelzés nélkül való kivezetése a gyalogjárók testi épségére veszéllyel járhat. K. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védője a Bp. 385. §. 1. a. pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt jelentettek be semmisségi panaszt. A panasz írásbeli indokaiban a tényállás helyessége ellen intézett támadást a m. kir. Kúria a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabálynál fogva figyelembe nem vette, azt a jogi indokot pedig, hogy a beállott jogsértő eredmény egyedül a sértett vigyázatlanságának a következménye, alaptalannak ismerte fel. Ugyanis a valónak elfogadott, s e helyütt kötelezően irányadó tényállás szerint a vádlott (...mint a Fejben...), amiként az adott esetben be is következett; a gépkocsi első kereke a sértett lábfejére oly nyomást gyakorolt, hogy a lábfejcsont megrepedt, s a sértettnek így bekövetkezett sérülése a 8 napi gyógytartamot mindenkép meghaladta. Helyesen vontak tehát az alsóbíróságok jogi következtetést arra, hogy a vádlottnak a gépkocsivezetésre előírt szabályok megszegésében nyilvá nuló gondatlansága (250.000/1929. B. M. sz.- rend. 5. §. 1. bekezdése és 2. bekezdése a., pontja, valamint 9. §-a) és a sértett sérülése között az oki összefüggés fennáll, s ezért a vádlott bűnösségét törvénysértés és jogi tévedés nélkül állapították meg. Döntvény hír 1!)41. 41