Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Teherrendezési és yazdaadósok védettségével kapcsolatos ' 625 eljárás. (988—989.) Erészben tehát jogszabályt sért a fellebbezési bíróság ítélete, miért is annak megváltoztatásával az 5.90 pengő kielégítése tekintetében felállított korlátozást mellőzni kellett. Ellenben alaptalanul támadja a felperes a fellebbezési bíróság ítéletét annyiban, amennyiben a teherrendezési eljárási költség címén követelt 106.20 P. erejéig a keresetet elutasította. Ugyanis (Mint a fejben II. a ). Ezt az álláspontot megerősíti az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 23. §-ának 4. bekezdésében foglalt az a szabály, amely szerint a Pénzintézeti Központnál megindult s annak határozata ellen használt felfolyamodással a védetté nyilvánítást elrendelő kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz, — s ennek végzése ellen használt felfolyamodással pedig a kir. ítélőtáblához vihető teherrendezési ügyben a bíróság a felmerült költségeket a felek között kölcsönösen megszünteti, — azaz mindegyik fél viseli a maga költségét, — kivéve, ha a bíróság a panaszt s illetve a felfolyamodást elutasítja, amely esetben — tehát kivételesen, meghatározott esetre szorítva, — a költség megtérítésére a panaszost s illetve a felfolyamodót kötelezi, — ezt a meghatározott esetre szorított kivételes szabályt azonban — az általános szabállyal szemben — egyéb esetekre kiterjeszteni nem lehet. Ennélfogva a felperes sem követelheti alperestől azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyek szerinte a teherrendezéssel, nevezetesen a követelés bejelentésével és azzal merült fel, hogy a bizottság előtt meghallgatása végett — ha mindjárt, szerinte indokoltan is ügyvéd által — megjelent. A fellebbezési bíróságnak az e költségek megtérítésére irányuló kereseti kérelmet elutasító döntése tehát a most kifejtett okokból nem sért jogszabályt. Ezért a felperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati kérelmét ei kellett utasítani. (1940. nov. 26. — P. V. 3930/1940.) 989. 5000/1937. M. E. 17. §. — Teherrendezési eljárásban perre utasított adós késedelmes perindítása. — Az 5000/ 1937. M. E. számú rendelet 17. §-ának 2. bekezdése szerint, ha a perindításra az adóst hívták fel és a perindítást és annak igazolását az adós elmulasztja, a követelés rendezését mellőzni kell, tehát valójában a hitelezőnek a teherrendezés mellőzése iránt előterjesztett kérelme teljesíttetik, vagyis az átalakítás, illetőleg könyvjóváírás elfogadásának a hitelező részéről történt megtagadása jogosnak fogadtatik el. Mivel pedig az 5000/1937. M. E. számú rendelet 17. §-ában szabályozott, kivételes illetékességi és hatásköri szabályok alá is eső peres eljárás olyan külön eljárásnak minősül, amelynek egyedüli és kizárólagos tárgya csupán annak a megállapítása lehet, hogy az átalakításnak, illetőleg a könyvjóváírásnak az elfogadását a hitelező jogosan tagadta-e meg, vagy sem: — a 30 napos határidő eltelte után, tehát elkésetten beadott kereDöittvcnvtíír 1!>41