Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
622 Polgári eljárásjog. és társainuk a tanyaépületek elértéktelenedésere vagy értékcsökkenésére alapított kártérítési igénye is, — a fellebbezési bíróság ítéleti indokolásának az a része, hogy ugyanezen az alapon B. István és társai által a pénzbeli kárpótlás iránti igény a végrehajtási eljárás során a rendélet 170. §-a szerinti eljárás keretében érvényesítendő, téves, — annál inkább, mert különben is a most hivatkozott §. alapján — annak 1. bekezdése értelmében — csak oly panasz terjeszthető elő, amely a korábbi eljárás során, tehát az érdemleges tárgyalások alkalmával is, — az érdekelteken kivül eső okokból még előterjeszthető nem volt, vagy amelyre okot adó körülmények fennforgása csak az új birtoktag helyszíni kiosztása után ismerhető fel. Ezért a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének indokolásából a most megjelölt részt mellőzi. (1941. jan. 7. — P. V. 3611/ 11)40.) Teherrendezési és gazdaadósok védettségével kapcsolatos eljárás. 986. 10.000 1935. M.. E. 19. §. — Nem védett gazdaadós mellékkötelezett kamatfizetési kötelezettsége. K. Panaszolja az alperes azt is, hogy mert G. Istvánné egyenes adós védett gazdaadós, az ez által az 1933. évet követő időben eszközölt fizetések a tőketörlesztésre fordítandók, minek folytán a felperesnek a vele zeniben fennálló és csak tőkéből álló követelése nem lehet több, mint amennyi tőkekövetelése a felperesnek dr. G. Istvánné egyenes adóssal szemben fennáll. Ez a panasz sem helytálló, mert e tekintetben a fellebbezési bíróság az általa felhívott rendeletek alapján helyesen jutott arra a következtetésié, hogy a nem védett bár gazdaadós mellékötelezett alperesre mint kezesre csak azok a kedvezmények terjednek ki, amelyeket a gazdavédelmi rendeletek külön az ilyen mellékkötelezett részére is biztosítanak, oly kedvezményt azonban, hogy a negyvenszeres szorzaton túleső köveit lés után kamatot a nem védett mellékkötelezett egyáltalában nem tartozik fizetni, a gazdavédelmi rendeletek nem tartalmaznak és a 10.000/1935. M. E. sz. rendelet 19. §-ának 4. pontjában írt az a kedvezmény, hogy a tőkekövetelés behajtásának korlátozása, a követelés hosszú lejáratú követeléssé átváltoztatása, illetőleg a könyvadósság-vállalás megszüntető hatálya a kezes kötelezettségére is kiterjed, csak azt a kezest illeti meg, aki maga is gazdaadós és az ingatlan, amelynek tulajdonosa, vagy amelyből a jövedelem ered, 50 kat. holdat meg nem halad, már pedig az alperes ingatlana az 50 kat. holdat meghaladja s igy ez a kedvezmény reá ki nem terjed, következéskép az alperes az egyenes adósok által teljesített karhatfizetéseket a maga részéről a tőke törlesztésére be nem tudhatja. (1940. dec. 17. — P. V. 4585/1940.) 987. 14.000/1933. M. E. 4. §., 5000/1937. M. E. 3. §., 1500/1934. M. E. 1. §. — Kamatok telekkönyvi tőkésítése