Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

620 Polgári eljárásjog. gazdasági hasznot is érhet el. — II. Az, akinek ingatlana a tagosításba belevonatott, oly kikötést joghatályosan nem tehet, hogy új tagjának tényleges területe se legyen kevesebb a réginél. (A II. alatti nem szószerint a határozatból.) K. A fellebbezési bíróság iratszerűen állapította meg, — különben panaszos vitássá sem tette, — hagy ő a 20 becs. négyszögöl közterület levonásával, ugyanannyi becsterületet kapott új birtokilletményének kihasitásakor, mint amennyit régi ingatlanának a becsterülete kitett. Már pedig (... mint a fejben I. a ). (151. §. 6. pont.) Az előbbiek szerint a panaszos új birtoktagjára nézve az egyenlő értékűség fennforog, — arra pedig, hogy a haszonhajtóság szempontjából az új birtoktag a, réginél kedvezőtlenebb volna, panaszos megfelelő ténybeli adatot vagy bizonyítékot fel sem hozott. Egymagában pedig nem ugyan a becsterületben, hanem a tényleges területben való különbség a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerin: semmiféle kártalanításra alapul nem szolgálhat. Nincs jelentősége ebből a szempontból annak sem, hogy panaszos a megbízottjának adott okiratban kikötést tett arra nézve, hogy új tagjának tényleges területe se legyen kevesebb a réginél, mert az, akinek ingatlana a tagosításba belevonatott, ily kikötést joghatályosan — sem személyesen, sem megbízott útján — nem tehet. Minthogy ezek szerint a fellebbezési bíróság ítélete nem sért jogszabályt s ekként a felülvizsgálati kérelem minden irányban alaptalan, — a m. kir. Kúria azt elutasította. (1941. febr. 4. — P. V. 4488/1940.) 985. 34.700/935. LM. 151. §., 48.300/1936. P. M. 38. §. r— Tagosítás műszaki utasításának viszonya tagositásí eljárás alapszabályaihoz. — A műszaki utasításnak a tagosítás alapszabályaival (34.700/1935. I. M. sz. r.) összhangban kell lenni, esetleges ellentétes intézkedését pedig érvénytelennek kellene tekinteni. K. A fellebbezési bíróság meg nem támadott ténymegállapítása szerint B. István tanyája a községhez akként csatlakozik, hogy a község beépített belterületéről csupán 72 méter széles anyagárok választja el. Az iratokból kitűnőleg ez a tanya és a vele közvetlenül összefüggő terület kitett 9636 négyszög ölet, amelyből a m. kir. földmüvelésügyi miniszter a tagosítás alól kivett 5777 négyszögölet, 3859 négyszögölet pedig a tagosításba bevont. B. István a tagosításba bevont és a levonások után 75 becshold 161 becsnégyszögölet kitevő illetményéből 9 b. hold 262 b. négyszögöl, a tagosításból kivont 5777 négyszög öl tanyás birtok kiegészítésére azzal tőszomszédosán helyeztetett el, úgy, hogy ezzel B. Istvánnak közvetlenül a falu alatt lévő birtoka számottevően nagyobb lett, mint korábban volt. B. Istvánnak többi, 65,899 b. négyszögölet kitévő új birtokilletménye., családi csoportban feleségének — 12.787 b. négyszög öl és özv. T. Jánosne