Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

618 Polgári eljárásjog. felperessége alatt folyamatba tett perben lett megítélve. Ez az ítélet ennélfogva a felperes kérelmezési jogosultságát annyival inkább megfelelően igazolja, mert annak a kérdésnek az elbírálása, hogy az anyagi jognak megfelel-e a mulasztási ítéletben foglalt döntés — a telekkönyvi hátóság elbírálása körén kivül esik. Folyamodónak az előjegyzés iránti kérelme nem utasítható el azon a címen sem, hogy az mulasztási ítéletre van alapítva, hogy továbbá folyamodó nem mutatta ki a veszély valószínűségét, s hogy a marasztalt telekkönyvi tulajdonos a telekjegyzőkönyvekben különböző néven fordul elő. (I. Pálné M. Erzsébet és kisk. M. Erzsébet néven). Ugyanis (...mint a fejben I. és II a. ...). Ezért a veszély valószínűsége kimutatásának hiánya ellenére sem volt az előjegyzési kérelem elutasítható. Ami pedig a telekkönyvi tulajdonos személyazonosságát illeti, úgy a m. kir. Kúria utal arra, hogy az idézett mulasztási ítélet szerint nemmik az I. Pálné szül. M. Erzsébet, hanem a kisk. M. Erzsébet tulajdonául bekebelezett ingatlanok illetve ingatlanjutalékok tulajdonjoga is meg van ítélve I. Pál részére. Végül nem alkalmazható az elbírálás alatt álló előjegyzési kérelemre, helyesen annak a perköltség előjegyzését célzó részére a másodbírósát: végzésében felhívott 442. számú E. H. — Ez az elvi határozat ugyanis a pervesztes felperes ellenében még nem jogerős ítélettel megítélt perköltségre nézve mondja ki, hogy az a Tkrts. 92. §-a alapján elö nem jegyezhető. A kifejtettekből megállapítható, hogy az elsőbíróság helyesen és törvényszerűen járt el, mikor az előjegyzést a kérelem értelmében elrendelte s a másodbíróság tévesen döntött amidőn az előjegyzés iránti kérelmei elutasította. (1940. jan. 14. — Pk. V. 731/1940.) 981. Tkv. 97. §. — Igazolási kereset beadásának határideje. — A Trts. 97. §-a értelmében az igazolási kereset beadásának Piatárideje (15 nap) attól a naptól számítandó, amelyen az előjegyzést kérőnek kézbesítették azt a végzést, ,,amely által az előjegyzés az első- vagy felsőbb bíróság által megengedtetett". K. V. János felfolyamodásában az elsőbíróság végzésének helybenhagyását, vagyis az előjegyzés törlését kéri arra hivatkozva, hogy az igazolási határidő az előjegyzést rendelő elsőbírói és nem a másodbírói végzés kézbesítésétől számítandó, mint ahogy azt a másodbíróság a megtámadott végzésben számította: ekként pedig az igazolási kereset elkésett. (...Mint a fejben...). E rendelkezésnél fogva és arra való figyelemmel, hogy Sz. Hajnalka és Sz. Dénesné — a kért bekebelezés helyett — csupán előjegyzést rendelő első bírói végzést felfolyamodással támadták meg abból a célból, hogy javukra bekebelezés rendeltessék el és így abban a kérdésben, vájjon csupán előjegyzésnek van-e helye, nem az