Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Jogorvoslatok végrehajtási ügyekben. (939—940.) 581 A végrehajtást szenvedő a jelen felfolyamodásában arra hivatkozik, hogy az ítélet akkor, amikor a kir. törvényszék a sérelmezett végzését meghozta már jogerőre emelkedett. A m. kir. Kúria megállapítja a betekintett P. III. 2997/1940. sz. kir. kúriai iratok alapján, hogy az 1940. november hó 7. napján kihirdetett 7. sorszámú kir. kúriai végítélet az alperes (itteni végrehajtató) felülvizsgálati kérelmét elutasította s így jogerőre emelkedett az ítélőtáblának a tartásdíj összegét leszállító ítélete, viszont a kir. törvényszék a sérelmezett végzését csak ezt követőleg, 1940. november hó 21. napján hozta. Az elsőbíróság is tévedett akkor, amikor az akkor még nem jogerős ítélőtáblai ítélet alapján a végrehajtás korlátozását mondotta ki, holott az Ét. 42. §-a alapján csak a halasztó hatály következményeit — nevezetesen az eredeti és a leszállított tartásdíj összegek közötti különbözet letétben tartását — lehetett volna elrendelni, de tévedett a másodbíróság is. amikor a kérelmet teljesen elutasította annak vizsgálata nélkül, hogy az ítélet jogerőre emelkedett-e időközben, másrészt a Ppé. 42. §-ában foglalt jogszabályt sem alkalmazta. A m. kir. Kúria — bár jogszabály, hogy a kérelmet a beadás időpontjának viszonylatában kell elbírálni és bár a végrehajtást szenvedő a jogerős ítélet bemutatását is elmulasztotta — úgy találta, hogy célszerűtlen a kérelem előterjesztésekor fennállott helyzet alapján, vagyis az akkor még nem jogerős ítéletre tekintettel csak a Ppé. 42. §-ában foglalt következményeket alkalmazni, mert felesleges és a végrehajtást szenvedő érdekeit is sértő volna oly összeget birói letétben tartani, amelyek sorsát az időközben jogerőre emelkedett ítélet már eldöntötte, s ehhez képest az időközben jogerőre emelkedett ítéletre tekintettel a Ppé. 38. §-át is alkalmazandónak találta s ennek alapján az elsőbíróságnak a végrehajtás korlátozását kimondó végzését hatályába visszaállította. (1941. ápr. 18. — Pk. V. 963/1941.) 940. (Vht. 28., 34. §.) Ppé. 38,. 40. §. — Végrehajtás korlátozása iránti ügyben felfolyamodás kizártsága másodbíróságnak igazolást megtagadó határozata ellen. — A végrehajtás korlátozása, helyesebben a Ppé, 38. §-a értelmében szűkebb terjedelemre szorítása kérdésében hozott, valamint az e tárgyban beadott felfolyamodást visszautasító elsőbírói végzésről határozó másodfokú érdemi végzés nem tartozik sem a Vht-ben helyenként felsorolt, sem a Ppé. 40. §-ának 3. bekezdésében kiemelt azon másodbírósági végzések közé, amelyek ellen a harmadbírósághoz további felfolyamodásnak van helye, következéskép a másodbíróság az igazolás megtagadása és a felfolyamodás visszautasítása kérdésében végérvényesen dönt. Ugyanis a Pp.-nak a Ppé. 40. § 4. bek. értelmében a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó 457. §-a az igazolást megtagadó végzés ellen nem egyfokú felfolyamodást, hanem általában felfolyamodást enged, a Pp. 551. §-a értelmében pedig annak a