Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Zsidó ügyek. 35. 19 Azt kell tehát vizsgálni, hogy nem esik-e a panaszos — a panaszában is felhívott 1. §. (5) bekezdése rendelkezésére is figyelemmel — valamelyik kivétel alá. Az 1. §. (5) bekezdése szerint „a jelen §. rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekekre is megfelelően alkalmazni kell". A törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7720/1939. M. E. számú rendelet 4. §-a szerint a házasságon kívül született gyermek az 1939: IV. t.-c. alkalmazása szempontjából a házasságból született gyermekkel egy tekintet alá esik, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította. A panaszos tehát, minthogy őt természetes atyja az anyakönyvvezető előtt magáénak elismerte, az 1939: IV. t.-c. alkalmazása szempontjából a házasságból született gyermekkel esik egy tekintet alá. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy a panaszos, minthogy a természetes atya s annak felmenői keresztény hitfelekezet tagjai voltak, félvérnek tekintendő, akire — elsősorban — az id. t.-c. 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivételek alkalmazhatása vizsgálandó. Ezeknek a kivételeknek egyike sem alkalmazható azonban a panaszosra, mert anyja haláláig izraelita maradt; már pedig ez a körülmény a (2) bekezdés mindhárom pontjának alkalmazhatását kizárja. Ennélfogva azt kell folytatólag vizsgálni, lehet-e helye az 1. §. (3) bekezdésében felsorolt négy kivétel valamelyike alkalmazásának. Ezek közül egyedül az aj pont alatti jöhetne tekintetbe, amelyre a panaszos is hivatkozott. E pont szerint az első feltétel azonban az, hogy a minősítendő személy az 19Í9. évi augusztus hó 1. napja előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett légyen. Ennek a kelléknek a panaszos nem felel meg. Az a körülmény ugyanis, hogy őt — a fenti törvényes rendelkezések alapján — az 1939: IV. t.-c. alkalmazása szempontjából — úgy kell tekinteni, mintha házasságból született volna, nem jelenti azt, hogy más szempontból, így a vallásfelekezethez tartozás szempontjából is, amely kérdés nem a felhívott törvényben, hanem más törvényekben van szabályozva, ő ugyancsak házasságból születettnek volna tekinthető. Az 1894: XXXII. t.-c. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a házasságon kívül született gyermek anyja vallását követi, amennyiben ez a vallás, a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. — Ugyanennek a §-nak (3) bekezdése szerint pedig a 7. életévét még be nem töltött, kir. leirattal törvényesített, vagy az atya által elismert fiú, az atyának a törvényesítést vagy elismerést követő 6 hó alatt kijelentett kívánságára, az atyának vallását követi, amennyiben az bevett vagy elismert vallás. — Végül a (4) bekezdés kimondja, hogy a kijelentésre s annak anyakönyvi nyilvántartására az 1. §. (2) és (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.