Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
20 Közigazgatási jog. A panaszos, mint házasságon kívül született gyermek tehát a törvénynek megfelelően volt izraelita anyja jogán izraelita vallásúnak anyakönyvezve. Nincs nyoma annak, hogy a természetes atya, aki a panaszost a saját gyermekének elismerte, a törvényben előírt hat hónap alatt, az 1. §-ban előírt módon, kir. közjegyző, kir. járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt kijelentette volna azt a kívánságát, hogy a panaszos az ő vallását, a róm. kat. vallást kövesse, sem annak hogy az a kijelentés anyakönyvileg nyilvántartatott volna. Ily tényállás mellett a panaszosnak csecsemő korában a róm. kat. A állásban anyja óhajára történt megkeresztelése államjogi szempontból nem jelenti a panaszosnak ebbe a felekezetbe történt átlépését, s ő — államjogi szempontból — továbbra is az izraelita hitfelekezet tagja ma) adt, mindaddig, amíg az 1938. évben, az 1868: LIII. t.-c. 2—6. §-ai rendelkezéseinek megfelelő módon, a róm. kat. vallásra át nem tért. Ezek szerint a panaszosra az 1939: IV. t.-c. (3) bekezdésének o> pontjában foglalt első kellék hiányozván, a bíróság mellőzte a további kellékek vizsgálatát, nevezetesen azt, hogy zsidó felmenői az 1849. évi január hó 1. napja előtt Magyarország területén születtek-e. Mindezeknél fogva a bíróság a panasznak nem adhatott helyet. (1940. jún. 4. — Kb. 2677/1940. K. n. — 1699/E. H. — Kod. 1940. évi 3. f. 70.) 36. 1939:IV. t.-c. 2. §. (6) pont; 7.720 1939. M. E. sz. r. 6. §. (8) bek. Az Országos Vitézi Szék által a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 6. §-a (8) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hozott határozat felülbírálása nem tartozik a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe. (1940. jún. 5. — Kb. 1980f 1940. K. sz. — 1698. E. H. — Kod. 1940. évi 3. f. 67.) 37. 7720/1939. M. E. sz. r. E rendelet 64. §-a értelmében — de nem a m. kir. közigazgatási bíróság ítélete folytán —• kiállított „tanúsítványt" a közigazgatási hatóság a tanúsítvány kiállításánál irányadóul vett tényállás megváltozása nélkül csak lényeges ténybeli vagy nyilvánvaló jogi tévedése esetében vonhatja vissza. Kb. A közigazgatási hatósági ügydöntő határozat vagy két ellenérdekű fél között felmerült jogvitát dönt el, vagy pedig egy félnek valamely joga vagy érdeke megállapítása iránt előterjesztett kérelme felett dönt. Az utóbb említett esetben (es ilyen a 7720/1939. M. E. számú rendelet 64. §-a értelmében a fél kérelmére, az ő nemzsidó voltát igazoló tanúsítvány kiadását elrendelő hatósági határozat esete is) a hatóság határozatát még jogerőre emelkedése után is visszavonhatja, ha utóbb tudatára jut annak, hogy a meghozott határozat tévedés vagy megtévesztés folytán jött létre. A megtévesztés mindenkor, a tévedés pedig, elsősorban a tényállást
