Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

16 Közigazgatási jog. Kb. A panaszosnak tanúsítvány kiállítására az 1939: IX. t.-c. 1. §. (3) bek. b) pontjára alapítottan előterjesztett kérelmét a polgármester „visszautasította", (helyesen elutasította), mert a panaszos házasságából születendő gyermekek, a szülők közötti megegyezés folytán zsidó vallásúak lesznek. A határozat ellen beadott panasz nem helytálló. A panaszos által felmutatott okmányokból, így különösen a panaszos házassági anyakönyvi kivonatából (3. sorsz.) megállapítható, hogy az akkor még izr. vallású panaszos B. T. nevü róm. kath. vallású nejével az 1918. évi október hó 23-án kötött házassága előtt megegyezett az iránt, hogy születendő gyermekeik, „valamennyien az atya vallását követik". Ugyanez a kivonat tartalmazza az 1940. évi január hó 15-én kelt azt a pótfeljegyzést is, hogy az időközben (1919. évi április 30-án) r. kath. vallásra áttért panaszos házastársával a születendő összes gyermekeiknek a r. kath. vallásban leendő neveltetésében állapodtak meg. E megegyezés nek az 1940. évi január 12-én közjegyzői okiratba, foglalt szövege szerint ők az első megjegyzésüket az 1894:XXXII. t.-c. 3. §-a alapján akként változtatják meg, hogy „mindkét nembeli gyermekeik most már valamennyien az ő közös vallásukat, vagyis a r. kath. hitvallást kövessék és abban neveltessenek". A közjegyzői okiratban egyúttal büntetőjogi felelősségük tudatában azt is kijelentették, hogy házasságukból gyermek nem származott. A panaszosnak a nejével létesített ez a második megegyezése azonban — a házasság megkötése előtt létesített megegyezés jogi hatályát csupán az 1894: XXXII. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából tehát, a házasságból születendő gyermek vallása, nevelése tekintetében érinti. Ellenben az a panaszost az 1939: IV. t.-c. 1. §-a harmadik bekezdése b) pontján alapuló nemzsidó-minősítéshez már nem segítheti, mert a bírósá»megítélése szerint a törvény hatálybalépésének napja (1939. évi május hó 5-e) az a végső időpont, ameddig a szóbanforgó megegyezés módosításának a gyermekek nemzsidó minősítését illetően kedvező jogi hatása lehet: más szóval, legkésőbb a törvény hatálybalépésének napján kell fennállania annak a jogi helyzetnek, amelyből kifolyólag a házasságból született vagy születendő gyermekek mindegyike keresztény hitfelekezet tagjaivá válik. (1940. jul. 2. — Kb. 3288/1940. K. n. — 1722. E. H. Kod. 1941. évi 1. f. 31.) 34. 1939: IV. t.-c. l.§. (2) bek. 1—3. p. Az 1939: IV. t.-c. hatálybalépte időpontjában az izraelita hitfelekezethez tartozó személyre az idézett t.-c. 1. §-ának második bekezdésében 1—3. pontok és a harmadik bekezdésében a)—d) pontok alatt foglalt kivételes rendelkezések nem alkalmazhatók. Kb. Az alispán a panaszosnak tanúsítvány kiállítása iránt előterjesztett kérelmét azon az alapon utasította el, hogy a panaszos az 1939: IV. t.-c. hatálybaléptekor még az izraelita hitfelekezet tagja volt.