Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)
Zsidó ugy&k 13. 15 ján történt jelentkezést követően öt bármilyen rajta kívül álló esemény vagy körülmény akadályozta volna meg abban, hogy a református hitfelekezet lelkésze által megkívánt és szükségesnek talált oktatás után a keresztségét felvegye, vagy, hogy ez az oktatás tartott-e s ha igen, milyen ckból 3 esztendeig. A jelentkezés után eltelt hosszabb idő arra mutat, hogy a panaszos a jelentkezést követően letett arról a szándékáról, hogy a református hitfelekezetnek a megkeresztelés ténye által véglegesen is tagjává váljék és nyilvánvaló az is, hogy az 1939: IV. t.-c. hatálybalépése után — a törvény rendelkezéseinek ismeretében és hatása alatt — keresztelkedett meg és még ha a református hitfelekezet az áttérésnek az 1868: UH. t.-c. szerint előírt lefolytatását újból nem is kívánta meg,, a bíróságrak ettől függetlenül az a jogi álláspontja, hogy a panaszosnak a megkeresztelkedése a zsidótörvénynek a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalását korlátozó rendelkezéseinek hatása alatt következett be s ez a megkeresztelés a 3 évvel előbb történt jelentkezéssel egységes áttérési folyamatnak befejező cselekményéül a visszamenő hatály szempontjából el nem fogadható. A panaszosnak áttérésre jelentkezése és megkeresztelése között eltelt időben való jogviszonyára irányadóul szolgál a vallás- és közoktatásügyi, a belügyi és az igazságügyi miniszternek a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895: XLIII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1896. évi 56. V. K. M. eln. szám alatt kiadott rendeletében 5. §. negyedik bekezdés alatt foglalt az a szabály, hogy ha a kilépés szabályszerűen megtörtént, a kilépetteket a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeten kívül állóknak kell tekinteni mindaddig, míg valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe szabályszerűen be nem léptek. Mindezekre való tekintettel a panaszosra nézve az áttérés időpontjául rem az áttérésre történt jelentkezésnek az időpontja (1936. évi szeptember hó 29.), hanem a megkeresztelés napja (1939. évi május hó 26.) tekintendő. minekfolytán a panaszos az 1939. évi január hó 1-én keresztény hitfelekezettagja még nemiévén, a már megszületett s a jövőben esetleg születendő gyermekeit a törvény értelmében zsidónak kell tekinteni. Ilyképen az 1939: IV. t.-c. 1. §-ának harmadik bekezdésében b) pont alatt foglalt valamennyi kellék az adott esetben igazolva nincs, miért is a panaszos ennek a törvényhelynek alapján tanúsítványt nem igényelhet. Ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1940. dec. 5. — Kb. C782/1940. M. n. — 1721. E. H. — Kod. 1941. évi 1. f. 25.) 33. 1894:XXXII t.-c. 1. §., 1939:IV. t.-c. 1. §.) A gyermekek tekintetében az izraelita szülő vallása javára az 1894: XXXII. t.-c. 1. §-a értelmében létesített megegyezésnek a felhívott t.-c. 3. §-a alapján megváltoztatása az 1939:IV- t.-c. alkalmazása szempontjából csak abban az esetben bír jelentőséggel, ha ez a megváltoztatás az utóbb hivatkozott t.-c. életbeléptetése (1939:V. 5.) előtt történt.