Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

12 Közigazgatási jog. Az 1897. évi rnáreius hó 10. napján izraelita vallásának született pa­naszos az 1923. évi május hó 15. napján házasságot kötött Sz. E.-vel, aki maga, valamint a szülei és mind a négy nagyszülője keresztény szárma­zásúak. A házasságból az 1930. évi május 19. napján a D. B. nevű fiú­gyermek született és pedig mint az izraelita hitfelekezet tagja, azonban az 1930. évi június hó 8. napján — a b.-i református egyház keresztelési anyakönyvének kivonatából kitűnően „az édes apának nyilatkozat alap­ján való kívánsága szerint" — az 1894: XXXII. t.-c. 2. §-ában előírt ren­delkezések ellenére a református egyház szertartása szerint megkeresztel­ték. A panaszos az 1868: LIII. t.-c. előírásának megfelelően az 1936. évi szeptember hó 29. napján jelentkezett a református egyházba való felvé­tele céljából, illetve a becsatolt kivonat szerint az áttértek anyakönyve­ben az áttérés időpontjául a most említett nap van feljegyezve. Ugyan­ennek a kivonatnak a tanúsága szerint a panaszos megkeresztelésének időpontja az 1939. évi május hó 26. napja. Az 1939: IV. t.-c. 1. §-ának harmadik bekezdésében b) pont alatt fog­laltak szerint az első bekezdésben meghatározott, (az 1939: IV. t.-c. 1. Íj­ának első bekezdése értelmében zsidónak tekintendő) személyek közüi nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki a törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személlyel az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házas­Ságot, ha ebből a házasságból született, vagy születendő gyermekei közül egyiket sem kell a törvény értelmében zsidónak tekinteni. A panaszos a törvény értelmében zsidónak nem tekintendő személy­ivel az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot s így annak a további feltételnek a fennállását kellett vizsgálni, hogy a házasságból született és esetleg születendő gyermekeket a törvény értelmében lehet-'­nem zsidóknak tekinteni vagy sem? Ebben a kérdésben pedig elsősorban döntő az. hogy a panaszos az Í939. évi január hó 1. napján már tagja volt-e valamelyik keresztény hit­felekezetnek. Az adott esetben a panaszosra vonatkozóan ezt a tényt az alább ki­fejtendők értelmében nem lehet megállapítani. Valamely keresztény hitfelekezethez tartozás kezdő napjának megál­lapítása szempontjából — amennyiben ennek a kezdő napnak az 1939: IV. t.-c.-ben megjelölt valamelyik lényeges időponttal kapcsolatban jelentő sége van, — a 7720/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ának második és har­madik bekezdésében foglaltakra figyelemmel az áttérésre való jelentkezés és a megkeresztelés ténye és az ezek közti összefüggés vizsgálandó. Az 1868: LIII. t.-c. a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek \ iszonosságáról intézkedett, természetszerű tehát, hogy az idézett t.-c. 3. —6. §-aiban leírt eljárás után a bejelentkezés elfogadásával az áttérés be­fejezhető volt, mivel az áttérni szándékozó az elhagyni kívánt egyháznak szertartása szerint már az előbb említett eljárását megelőző időben meg­kereszteltetett.

Next

/
Thumbnails
Contents