Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Községi (megyei városi) ügyek 21—-23. 7 Közkórházi ápolás) ügyek. 24—26. Az 1927: XXI t.-c. 32. §-ának első bekezdése értelmében: „Családtagok ,i betegségi biztosításban a következők: a biztosítottnak házastársa, törvényes, házasságon kívül született vagy kormányhatósági megerősítéssel örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére, ha a biztosított saját háztartásában eltartja őket. Segélyezésre az előbb megjelölt feltétellel a feleség minden eseben, a gyermek, az unoka és a testvér tizenhatodik életévének betöltéséig, a férj, a szülő és a nagyszülő pedig hatvanadik életévének betöltésétfii kezdve igényjogosult". Cs. község elöljárósága az 1904/1933. számú, értesítésében igazol la. hogy az ápoltat mint unokáját a kórházi ápolást előző időben az intézeti tag tartotta el a saját háztartásában, nem kétséges tehát, hogy a 7 éves ápolt az előbb felhívott törvényes rendelkezés alapján segélyezésre jogosul családtag. Igaz ugyan, hogy a panaszos intézet alapszabályában a 18. § alatt foglaltak szerint: igényjogosult családtag a biztosított tagnak olyan családtagja, aki után a tag a fennálló törvényes szabályok szerint családi pótlékot vagy nevelési járulékot kap, illetőleg, aki után családi pótlékra igényt tarthatna, ha azoknak az alkalmazottaknak csoportjába tartoznék, akikre a családi pótlékra vonatkozó törvényes szabályok hatálya kiterjed, — minthogy azonban az 1927: XXI. t.-c. 175. §-ának utolsó bekezdése szerint a betegségi biztosítás különálló intézetei által alkotott alapszabályok csak a javadalmazás számítása (16. §), úgyszintén a segélyek neme es mértéke tekintetében tehetnek a törvénytől eltérő rendelkezéseket, de nem a tagságra s ebből folyóan az eltartott hozzátartozók igényjogosultságára vonatkozóan, — ennélfogva a panaszos intézet alapszabályának fentebb idézett rendelkezése az 1927: XXI. t.-c.-nek a családtagok igényjogosultságára vonatkozó 32. §-ában előírt szabállyal szemben a családtagi minőség megállapításának s ennekfolytán az ápolási költségek viselésének kérdésében figyelembe nem jöhet s így nincs jogi jelentősége a panaszos által az 1912: XXXV. t.-c. 3. §-ára, illetve az 1918. évi 7600. M. E. számú rendeletre történt hivatkozásnak sem. Ennélfogva nem sért jogszabályt a panaszosnak az ápolási költségek megfizetésére történt kötelezése. Minthogy azonban az 1927: XXI. t.-c. 48. §-a értelmében az intézetet ez a költségviselési kötelezettség családtag ápolása esetén csak négy hétre terheli, ezért a 28 napra eső (5X28 =) 140 P költséget meghaladó 25 P ápolási költség megtérítésének kötelezettsége alól a panaszost fel kellett menteni. (1940. nov. 22. — Kb. 6885/1938. K. sz. — 1738. E. H. — Kod. 1941. évi 2. f. 63.) 26. 1936:IX. t.-c. 22. §., 1927:XXI. t.-c. 48. §. Ha a biztosító intézeti tagot vagy annak családtagját valamely fertőző betegség gyanúja miatt az illetékes elsőfokú egészségügyi ha-