Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

8 Köz igazgatási jog. tóság, illetőleg az 1936:IX. t.-c. 22. §-a alapján a tisztiorvos utalta be közkórházi (klinikai) ápolás végett és a fertőző betegségre megfigyelés bizonyos időtartam után megállapítást nyert, hogy e betegség nem fertőző és nem is olyan természetű, amelyre tekintettel a biztosító intézet költségviselési kötelezettsége a 6000/1931. Mi. E. számú rendelet 4. §-ának első bekezdése második mondata értelmében egyáltalán nem forog fenn: a megfigyelés idejét követő ápolás költsége a biztosító intézetet csak akkor terheli, ha a megállapított betegség miatt a beteg kórházi ápolását (továbbápolását) életveszély elhárítása vagy olyan orvosi beavatkozás teszi szükségessé, amelynek elmulasztása vagy késedelme a beteg egészségének helyreállítását veszélyeztetné (sürgős szükség). Kb. A fejezetben megnevezett családtagot, mint fertőző beteget hatósági beutalás alapján vették közkórházi ápolásba. Ápolása 1932. évi november 14-től ugyanezen év december 27-ig — tehát 44 napon át — tartott és ápolásának első 17 napján át mint vörhenyrc gyanús beteget kezelték, majd az eközben megállapított veselobjának további kezelése céljából még 27 napin ápolásban tartották anélkül, hogy a kórház a biztosító intézetet a megállapított betegségről értesítette és az ápoláshoz való hozzájárulását kikérte volna. (1940. máj. 24. — Kb. 5705/1939. K. sz. — 1711. E. H. — Kod. 1940. évi 4. f. 106.) 27. 1927:XXI. t.-c. 32. §. (2) bek. Az a biztosító intézeti tag, akinek a betegsegélyezésre ígényjogosultsága a saját jogán már megszűnt, mint biztosító intézeti tag családtagja, további — a családtagot megillető — betegsegélyezésre tarthat igényt. (1939. szept. 30. — Kb. 5479/1937. K. sz. — 1710. E. H. — Kod. 1940. évi 4. f. 104.) A kórház az ápolásnak 27 napot kitevő azon részlete után követelt az intézettől költségmegtérítést, amelyben a betegnek gyógykezelése a felismert vesebaj alapján állott. Ezen ápolási részlet költségeinek ki által leendő viselése a vitás. Az eldöntendő jogkérdés úgy állítható fel, hogy olyan esetben, ami dőn a biztosító intézeti tagot, vagy annak családtagját valamely fertőző betegség gyanújával az illetékes elsőfokú egészségügyi hatóság, illetőleg az 1936: IX. t.-c. 22. §-a alapján a tisztiorvos utalja be közkórházi ápolásba és a fertőző betegségre megfigyelés bizonyos időtartama után meg állapítást nyert, hogy a betegség nem fertőző és nem is olyan természetű, amelyre tekintette] az intézet költségviselési kötelezettsége a 6000/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-ának 1. bek. 2. mondata értelmében egyáltalán fenn nem forog, az ápolásnak folyamatos azon részlete alapján, amely a fertőző betegségre megfigyelés után a megállapított betegség gyógykezelését szolgálta, kötelezhető-e a biztosító intézet költségviselésre?